Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lez... - DR. VEJKEY IMRE (KDNP)
869 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény értelmező rendelkezés einek módosítása vált szükségessé, mivel az egyházi fenntartó fogalma kiegészül az egyházi törvény módosítása során létrejövő további egyházi jogi személyekkel. A módosítás értelmében a továbbiakban a bevett egyházon és annak belső egyházi jogi személyén k ívül azon egyházi jogi személyek minősülhetnek az Sztv. alkalmazásában egyházi fenntartóknak, amelyek az egyházi törvény 9/D. § (5) bekezdése, illetve 9/F. § (1) bekezdése szerinti szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására is kiterj edő megállapodással rendelkeznek. 2. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt érintő módosítás, amely úgy pontosítja a járadékban részesült hadirokkant temetési költségének fogalmát, hogy feltünteti a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által nyújtott temetési szolgáltatás ellenértékét a temetési költségek között, meghatározva egyszersmind annak elszámolható maximumát. 3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt érintő módosítás, amely az szjatörvény értelmező rendelkez ései között szereplő nyugdíj fogalmát kiterjeszti a bevett egyházakon kívül a bejegyzett egyházak és nyilvántartásba vett egyházak által létrehozott nyugdíjalapból fizetett juttatásokra is. A módosítás kiterjeszti a személyijövedelemadómentesség körét a b evett egyházakon túl a bejegyzett egyházak és nyilvántartásba vett egyházak adott szolgáltatásaira is. Továbbá a módosítás a „bejegyzett szerzetesrend” megjelölés helyett az „egyházi jogi személyiséggel rendelkező szerzetesrend” fogalmát használja, tekinte ttel arra, hogy egy formálódó szerzetesi közösség, amely a szükséges egyházi jóváhagyást még nem kapta meg, még nem rendelkezik jogi személyiséggel. A módosítás alapján a rendelkezés kizárólag a jogi személyiséggel rendelkező szerzetesrendekre terjed ki. 4 . A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény vonatkozó szakasza kiegészül a nyilvántartásba vett egyházzal és a bejegyzett egyházzal, valamint a vallási egyesülettel. Az Szf tv. vonatkozó bekezdése kiegészül a nyilvántartásba vett egyházzal, a bejegyzett egyházzal, valamint a vallási egyesülettel, akiket az adóhatóság kérelmükre technikai számmal lát el. A technikai számmal ellátott jogi személyek a technikai szám kiadásának é vét követő évben válnak kedvezményezetté. A technikai számmal rendelkező vallási egyesületek a civil szervezetek számára felajánlott szja 1 százalékának nem lehetnek kedvezményezettjei. A módosítás rögzíti, hogy a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház első alkalommal a 2020. évi rendelkező nyilatkozatok alapján lesz jogosult az szja 1 százalékos felajánlására. 5. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt érintő módosítás, amelynek érte lmező rendelkezései között az egyházi fenntartó fogalma kiegészül az egyházi törvény módosítása során létrejövő további egyházi jogi személyekkel. (18.40) A módosítás értelmében a továbbiakban bevett egyházon és annak belső egyházi jogi személyén kívül a zon egyházi jogi személyek minősülnek a Gyvtv. alkalmazásában egyházi fenntartóknak, amelyek az egyházi törvény 9/D. § (5) bekezdése, illetve 9/F. § (1) bekezdése szerinti gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy szociális feladatok ellátására is kiterjedő megál lapodással rendelkeznek. 6. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvényt érintő módosítás, amely által a törvény hatályát kiterjeszti a vallási egyesületekre is. A módosítás újraszabályozza a 2. § (2)(3) és (5) bekezdéseit, így biztosítva azok hatályának kiterjedését az egyházügyi törvény módosítása révén létrejövő új egyházi jogi személyek vonatkozásában is. A módosítás biztosítja egyrészt, hogy minden jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult legyen a magánszemélyek által felajánlott személyi jövedelemadó 1
