Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):
847 van. De hát természetesen mindig az az igazi felelős érte, aki a nagyobb; ebből ez következik. Mert ha valaki egy kicsit távolabbról nézi, akkor az önálló lábon állás családi feltételeit olyan nagyon sokan az elmúlt évek alatt nem tudták megteremteni. Ha akarják, akkor név szerint is felsorolom, hogy ki az, aki erre képes volt. Még egy dolgot hozzáteszek: ha egy percig is komolyan gondolták volna azt, hogy erről az ellenzékkel érdemes besz élni vagy akarnak beszélni, akkor például eljöttek volna a Költségvetési bizottság ülésére. Vették volna a fáradságot, hogy ott, ahol érdemes lenne ennek a költségvetési következményeit, pénzügyi hatásait megvizsgálni - később a hatástanulmányra azért még rákérdezek, vagy elmondom róla a véleményem, hogy láttake önök már ilyet , hogy egyáltalán mibe kerül ez a történet, hogy milyen felelős előterjesztést hoztak ide. Ehhez képest egy kétsoros levélben megírták, hogy köszönik szépen, önök erről nem kívánnak beszélgetni, és ezt már a hét elején elintézték. Tehát nemcsak a kormányhatározatokat döntötték el úgy, hogy még egy életbe nem lépett törvényre hivatkoznak, hanem emellett még beszélni sem akarnak róla. Mi az, amiről kéne beszélni? Az egyik része például az, hogy az mindenképpen rossz, hogy önöknek minden a pénz körül forog. Azt gondolják, hogy csak ezzel meg lehet oldani mindent. Hölgyeim és uraim, a helyzet az, hogy nem így van. Még azt is elismerem, elfogadom vagy tudomásul veszem, amit Hoppál Péter úr mondott, hogy van egy irány, évtized óta nyomják és szeretnék, ha változna a helyzet. De eközben mi történik? Ez alatt a tíz év alatt három olyan év volt, amikor a legkevesebb gyerek született ebben az országban, az önök dicsőséges tevékenysége mellett. A tavalyi év is 90 ezer fő alatti születésszámmal van. Tehát nem tudnak olyanra büszkék lenni, bármilyen hangosan és erősen nyomják plakáton vagy itt a parlamentben, tök mindegy, a végeredmény az, hogy az önök ilyen irányú kezdeményezései nem érték el a cél t, és most nagyon udvariasan fogalmaztam, nem úgy, ahogy önök az elmúlt időszakban. Az a baj, ez a pénz körül forgó gondolkodás a szemléletben van, abból következik; mert mindenki annyit ér önök szerint, amennyit összekapart magának. Vannak családok, a csa ládok többsége ilyen, aki ezt nem tudta megcsinálni, és ehhez képest tesznek, tettek önök javaslatot, hogy ez a családvédelmi akciótervnek hívott dokumentum igazából mit is jelent. Az a baj, hogy általánosan meg kell állapítanunk róla, hogy ez inkább egy v álasztások előtti fogás. Nem nagyon tud több lenni ennél, merthogy kizárólag csak olyan pártpolitikai célokat szolgáló érveket vagy megoldásokat találtak, amikről én azt gondolom, hogy nem lehet ennyire egyoldalúan kezelni. Ha egy kicsit figyelnének arra, ami akár a tudomány, akár az ellenzék oldaláról érkezik, akkor ennél többel tudnának foglalkozni. A támogatások csak viszonylag szűk kör által elérhetők. Így jártak a CSOKkal is. Lehet, hogy önöknek az a szándékuk, hogy összesen csak pár tízezer családnak váljon ez elérhetővé, és ezt önök tulajdonképpen már eredménynek tekintik. Mi nem tekintjük eredménynek. Mi sokkal szélesebb körben gondolkodunk, sokkal több embert kellene hogy érintsen ez. A javaslat nyertesei elsősorban a legalább háromgyermekes, jómód ú családok, akik eddig is az Orbánkormány kényeztetését élvezték. Rendben van, csak vegyék észre, hogy picit színesebb a világ ennél. Vannak mások is Magyarországon, és őket is figyelembe kell venni. Éppen ezért azok az adókedvezmények… - vagy inkább azza l folytatom, hogy ha csak a társadalom egy kis rétegében nő a gyermekvállalás hajlandósága, akkor éppen az, amiről az elején beszéltem, az a demográfiai probléma, amiről önök hangzatosan beszélnek, de keveset tudnak tenni. S most nem a szándékot vitatom, h anem ha az eredmény, a hatékonyság kevés, akkor az ebből a szempontból nem fog változást okozni. Ha az egykét gyermekesek és a szegényebb családok nem kapnak támogatást, akkor nem lesz demográfiai fordulat. Nem igaz, hogy ezt önök nem értik meg. Mert ez v alóban lehetne olyan kérdés, amit érdemes volna nemzeti konszenzusra törekedve még ilyen politikai viszonyok között is megvitatni, de nem abban a hangvételben, ahogy önök ehhez hozzáállnak. Sértegetéssel, az ellenzék bántásával ezt nem tudják elérni. Akkor pedig ne csodálkozzanak azon, hogy ha bementek a kocsmába, akkor megkapják a visszapofont is. Éppen
