Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módo... - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről:
83 alacsonyabb bért csinálnak, akko r ott vagyunk olyan emberekkel, akik utána nem tudnak elhelyezkedni, ugyanis az a helyzet, hogy ezt maguknak csinálják, nem az országnak hosszú távon. Minden sikeres ország, amelyik valamilyen nagy gazdasági teljesítményt ért el, az oktatásba való befektet éssel érte ezt el, és ez a befektetés nem a kormány stratégiai partnereitől jött, meg nem a multinacionális vállalatoktól, akik kifizették a képzést, hanem az államtól, a költségvetéstől. Erre lenne pénz. Sok mindenre, amire önök költenek, nem kéne hogy le gyen pénz, de erre lenne pénz. Én azt szeretném itt a jelen lévő pár fideszes képviselővel, azt az interaktív játékot, gondolatjátékot szeretném játszani, hogy gondolják végig önök azt, ha ezt a törvényt - mondjuk, Czunyiné képviselőtársam , mondjuk, az i tt mellettem ülő korábbi kormányok valamelyike terjesztené be, akkor mit reagált volna a Fidesz. Mit reagált volna akkor a Fidesz? Én nem tudom elképzelni azt a mennyiségű szót és hisztériát és mindent, amit akkor a Fidesz tett volna. Az önök politikai leg itimációjának az alapja a tandíjmentesség részben, arra csináltak egy népszavazást. Ez egy olyan neoliberális törvény, hogy Bokros Lajos mind a tíz ujját megnyalná érte. Az a helyzet, hogy önök azzal az utolsó gondolattal, ami alapján önök a politikai legi timitást megkapták 2010ben, szembefordulnak, azért, mert ebben a kormányban vannak olyan emberek - ezt miniszter úr amúgy a legnyíltabban vállalja talán az egész kormányban , akik egy neoliberális, thatcherista módon állnak hozzá az egész állampolitikáho z és többek között a felsőoktatáshoz is. Nem fogom elismételni azt, ami ennek a különböző leágazásai, hogy mit tesznek, amit Hiller képviselőtársam mondott, mondjuk, az egyetemi oktatókkal, vagy mit tesznek magával az ingatlan vagyonnal. Az a helyzet, hogy ez azért egy szörnyű törvény, mert ezzel akarnak a felsőoktatás privatizálására egy nemzeti modellt megteremteni. Ez egy privatizációs törvény. Most mondták, most napirend előtt mondták, hogy az volt a szörnyű a balliberális kormányokban, hogy mindent elp rivatizáltak. Azt hagyjuk, hogy önök kormányoztak a kilencvenes években, a történelemkönyvekből jól emlékszem, de mégiscsak, ha önök ezt egy ilyen szörnyű dolognak tartják, akkor hogy terjeszthetnek be egy privatizációs törvényt. A tandíj, amelyre ön azt m ondja, hogy majd ösztöndíjrendszerrel meg lesz oldva és nincs itt semmi látnivaló - ezzel már beismeri azt, hogy itt bevezetik a tandíjat. Tehát önök, ismételten, akik… (Dr. Palkovics László bólogat: Ezt nevezzük önköltségnek. Ez nem tandíj.) Bólogat. Tehá t bevezetik a tandíjat. (Dr. Palkovics László: Ma is létezik képzés önköltséges alapon.) Ma is létezik a tandíj. Köszönöm. Végre valaki kimondta a kormányban! Halleluja! (Dr. Palkovics László: Önköltséges képzés létezik.) Itt álltam napirend előtt, amikor kitiltották képviselőtársaimat egy tábla miatt, itt álltam és azt mondta nekem az államtitkár, hogy nincs tandíj, mert úgy hívják, hogy Gizi néni, vagy mi a neve, képzési hozzájárulás. Most vallotta be! (Dr. Palkovics László: Ez önköltség.) Önköltség, akko r hívjuk önköltségnek, de Kovácsné Kis Bélának is hívhatjuk, attól még az tandíj, mert a tandíj, ha megnézi, kedves miniszter úr, hogy mi a definíciója, akkor azt látja, hogy fizetni kell a képzésért. Tehát mindegy, hogy minek hívja, ha pénzt kell adni azé rt, hogy az ember benn ülhessen az órán, hívhatja akárminek, az tandíj lesz. Tehát ön most beismerte, a jegyzőkönyv kedvéért ezt megismétlem, hogy az Orbánkormány bevezette a tandíjat, ez egy tandíjpárti törvény, és önök neoliberális módon a tandíjjal pró bálják a felsőoktatást megoldani. Ez azért szörnyű, mert a három közjogi méltóság, akik egy egyetemi kollégiumból lettek, nekik azért lehetett politikával foglalkozniuk, mert abban a rendszerben ők ingyen tudtak tanulni. Ezt a lehetőséget veszik el olyan e mberektől, akik nem tudnak tandíjat kifizetni, azért, mert mondjuk, egy X. Y. gyárban dolgoznak, ikszszáz óra túlórával. Az a helyzet, hogy még egy súlyos probléma van azzal, hogy önök bevezetik a tandíjat: az, hogy senkitől nem kérdezték meg, a saját szav azóiktól se, hogy mi erről a véleményük. Önök ezzel az egész történettel kapcsolatban handabandáznak percek óta, és előtte handabandáztak éveken át, mindenre azt mondták, hogy rossz, ami fizetés, semmit nem engedtek ebben, egy nagyon állampárti gondolatuk volt, majd bevezették a magántőkealapú felsőoktatást. Arra még szeretném, ha miniszter úr majd… - mert van a válasz, bár szerintem illendő lenne, ha néha akkor is válaszolnának, hogy nekünk is lenne lehetőségünk válaszolni, nemcsak az utolsó alkalommal, d e ilyen naiv gondolataim
