Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (független):
803 kormánypártok soraiban. - Z. Kárpát Dániel: Ne egymás arcjátékát elemezzük, mert nem túl elegáns!) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tiszt elt Országgyűlés! Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Bősz Anett képviselő asszonynak. Parancsoljon! BŐSZ ANETT (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitká r Asszony! Már az imént is arra kérte az ellenzéki kollégákat, hogy ne a tavalyi születésszámot emlegessük, vagy ne hasonlítsuk össze a 20022009 közt eltelt nyolc évet, valamint a 20102018 közt eltelt időszak közti különbséget, de azt gondolom, beszélnün k kell erről, hogy az elmúlt nyolc évben 50 ezer babával kevesebb született, mint az önök által ezerszer elátkozott elmúlt „elmúlt nyolc év” alatt, és ez egy nagyon fontos mutató. Az is egy nagyon fontos mutató, hogy 2017hez képest a tavalyi évben 1777te l csökkent a megszületett magyar babák száma, és gyakorlatilag történelmi mélypontra csökkent a születésszám, 2018ban nőtt tehát a népesség természetes fogyása hazánkban. Ezekről muszáj beszélnünk, de abban nekem személy szerint és a Magyar Liberális Párt nak nincs vitánk a kormánnyal, hogy a népesedéspolitika közügy, és nagyon helyesen cselekszik a kormány akkor, ha megcélozza azt, hogy a vágyott gyermekek lehetőség szerint megszülethessenek ebben az országban, hiszen tudjuk, hogy a nem megszületett gyerme kek országává váltunk. Azért szeretném felhívni egy olyan mutatóra államtitkár asszony figyelmét, ami a termékenységi arányszámot tekintve nem fest le hazánkról egy jó képet, ez 1,4es mutatót mutat a magyaroknál. Ugyanakkor azt láthatjuk, hogy olyan európ ai társainknál, ahol a mind nagyobb jogegyenlőségre törekedtek a társadalomszervezők nők és férfiak között, ott sikerült egy egészen jó termékenységi arányszámot elérni. Itt mondok ilyen adatokat, mint Dánia, Finnország vagy Norvégia, ahol megközelítik az 1,8as mutatót, vagy Izland, ahol 1,9 környékén jár ugyanez a mutató. Beszédes tehát ez, hogy jobban tudják közelíteni a kívánatos termékenységi arányszámot. Természetesen ők sem képesek arra, hogy fenntartsák a társadalom lélekszámát, tehát ilyen módon ők sem lógnak ki abból a sorból, amitől egész Európa szenved, nevezetesen: az öregedő társadalom problémájától. Ugyanakkor szeretném azt is megjegyezni, hogy azok az intézkedések, amelyeket a kormány az elmúlt nyolc évben foganatosított, ezek nem voltak igaz án hatékonyak, ugyanis nagyon kevés vagy nagyon szűk az a társadalmi réteg, amelyik igazán részesülni tudott például a családi otthonteremtési kedvezményből. Jelen pillanatban is diszkriminatív a szabályozás abban a tekintetben, hogy a gyermekvállalás előt t álló nők közül ki vehet fel szabad felhasználású tízmillió forintos hitelt, illetve ki nem. Akkor, amikor a több tíz millió forintos otthonteremtési támogatást emlegeti a kormány, akkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy itt a kétgyermekes családo k esetében 42 százalékos a hitel ebből a több tíz millió forintos támogatásból, illetve a háromgyermekes családok esetén is nagyságrendileg ugyanennyi. (13.30) Tehát ilyen módon ez egy több tíz évre családokat adósságba verő segítség. Megjegyzem, hogy et től függetlenül még muszáj keresnünk azokat a módszereket, amelyekkel tudjuk segíteni a családokat, illetve a fiatalokat abban, hogy gyermeket vállaljanak, és az általuk vágyott gyermekeket világra is tudják hozni. Ehhez azonban egészen más módszereket tal álnak nálunk fejlettebb társadalmak, amelyek más megoldási javaslatokat szorgalmaznak a XXI. század kihívásaira, és ez pedig a nők és férfiak közti egyenlőség. Ez az, amikor a nők biztonságban érezhetik magukat a munkapiacon; amikor tudják azt, hogy vissza térhetnek és visszailleszkedhetnek a bérmunkapiacra olyan módon, hogy őket aztán nem érik joghátrányok. Ez azért nagyon fontos, mert ma, jelen pillanatban Magyarországon az egyik legnagyobb szegénységi kockázatot jelentő tényező a családalapítás, mert jele ntős joghátrányokkal jár egy nő esetében az, ha gyermeket vállal, és ez bizony a társadalom szervező felelőssége, hogy olyan módon határozzon meg törvényi kereteket,
