Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A családvédelmi akcióterv bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
777 abból is, hogy 2010hez képest mostanra a családok támogatására szánt f orrásokat kétszeresére emeltük. Ez annyit jelent, tisztelt képviselőtársaim, hogy míg 2010ben a költségvetésben 960 milliárd forintot fordítottunk a családok támogatására, mára ez az összeg meghaladja a 2000 milliárd forintot. Ha a gazdaság teljesítőképes ségéhez, az ország gazdasági erejéhez mérten nézzük ezt a mutatót, ez a GDPnek 4,8 százaléka. Kérdezhetnénk azt, hogy ez sok vagy kevés. Jelentem, ez nagyon sok, hiszen ebben európai szinten az első helyen állunk, európai szinten mi fordítjuk GDParányosa n, tehát a gazdaság teljesítőképességéhez mérten a legnagyobb összeget a családok támogatására. A fejlett országok átlaga, az OECD átlaga 2,55 százalék, mi ehhez képest 4,8 százalékon tartunk. De ha ráfordításokról beszélünk, sőt kiadásokról beszélünk, akk or én sokkal inkább azt mondanám, hogy ez egy befektetés, ez a több mint 2000 milliárd forint évről évre egy befektetés, befektetés a közös magyar jövőbe. Nemcsak a költségvetési befektetéseket emeltük meg kétszeresére az elmúlt kilenc évben, hanem a jogsz abályok is tükrözik ma már a családközpontú gondolkodást. Olyan új Alaptörvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyben a helyükre kerültek az alapvető családi értékek. Ezeket a családi értékeket az Alaptörvény szintjén is megerősítettük, lefektettük, és sar kalatos törvényt alkottunk a családok védelméről, tehát kétharmados törvény védi a családokat Magyarországon. A 2010 előtti nyolc év a jövőbe vetett hitnek, a jövőbe vetett bizalomnak a lerombolásáról szóló nyolc év volt. A családokat segítő lehetőségeknek a megszüntetéséről szóló nyolc év is volt, hiszen ekkor megszűnt a családokat támogató akkori családi adókedvezmény, megszűnt az otthonteremtési program, az akkori szocpol, és megszüntették a gyes harmadik évét is, amely biztonságot jelentett a magyar éde sanyáknak, hiszen három évig nagyon sokan szeretnének otthon maradni a gyermekükkel. Nem szeretném hosszan sorolni ennek az időszaknak a vétkeit, pedig lehetne. Ami a legsúlyosabb volt ebben a nyolc évben, az az, hogy elvették a jövőbe fektetett bizalmat, hiszen amikor a gyermekvállalásról hoz döntést egy fiatal pár, egy életre szóló döntést hoz. Nem négy évre, nem nyolc évre, nem is tizenkettőre, nem parlamenti ciklusokban gondolkodnak a fiatalok, életre szóló döntéseket hoznak a gyermekvállaláskor, és eze ket az életre szóló döntéseket joggal szeretnék a támogatások ismeretének birtokában meghozni. Amikor ezeket a támogatásokat kivezették, megszüntették, szétverték, akkor ezt a bizalmat vették el a fiataloktól, és ahogy a legtöbb építményt lebontani nagyon könnyű, újraépíteni nehéz, hosszadalmas folyamat. Ezt az építkezést kezdtük el 2010ben közösen és a magyar emberek támogatásának köszönhetően megerősödve. 2010 óta ezt az építményt már nemcsak olyan magasra tudtuk építeni, mint ahol 2002ben vagy 2002 elő tt hagytuk, hanem sikerült tovább is építenünk még magasabbra, és még mindig nem fejeztük be ezt a munkát. Ha már demográfiai válságról, demográfiai nehézségekről beszéltem az elején, akkor azt is hozzátenném, hogy demográfiai értelemben is érezhető volt e nnek a romboló nyolc évnek a hatása. Ezt a nyolc évet követően 2011re soha nem látott mélypontra csökkent Magyarországon a gyermekvállalási kedv, ezt szaknyelven termékenységi mutatónak nevezik. Ez a termékenységi mutató 1,23ra csökkent, ami soha nem lát ott mélység Magyarországon, még nemzetközi összehasonlításban is az. Tudjuk azt, ahhoz, hogy legalább annyian maradjunk, mint ahányan most vagyunk, két fiatalnak minimum két gyermeket kéne vállalnia. Ez az úgynevezett termékenységi mutató, ez a gyermekváll alási kedv el kellene hogy érje a 2t, sőt meg kellene hogy haladja azt, 2,1et is el kellene hogy érjen, s ehhez képest volt 1,23. Ez az 1,23 termékenységi mutató, gyermekvállalási kedv emelkedett meg több mint 20 százalékkal az elmúlt években, s most tar tunk ott, hogy közelíti az 1,5öt, az 1,49et érte el a tavalyi évben. Még mindig nem elég, még mindig túl kevés gyermek születik Magyarországon, mondhatjuk azt is, a gyarapodásunkhoz, fiatalodásunkhoz ez a gyermekvállalási kedv még mindig alacsony, de már lényegesen magasabb, mint amilyen 2010ben vagy 2011ben volt.
