Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módo... - ELNÖK: - DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
75 ördögtől való nyilvánvalóan. Miért gondolnám mégis azt, hogy ugyanaz lesz a sorsa, mint a Puskás Akadémiának? Először is az egyetem kiválasztását sz eretném egy kicsit itt miniszter úr expozéjához kapcsolódóan kritizálni. Hiszen értem azt a célt, hogy először egy egyetemen akarjuk ezt kipróbálni, és utána megfontoljuk azt, hogy az egész magyar egyetemi világra ezt kiterjesztjük. Ugyanakkor azt is szere tném jelezni, hogy ha a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helye a Corvinus Egyetemnek az egyik kiemelt cél, hiszen ezt lehet a szélesebb közvélemény számára is jól kommunikálni, amit értek egyébiránt - bár hát egy külön értekezés témája lehetne, hogy a ran kingek hogyan készülnek, milyen módszertannal és valójában mit mutatnak, de nem ennek a vezérszónoki felszólalásnak a célja ebben egy komolyabb tudományos értekezést nyújtani. De azt szeretném jelezni, hogy azért a Corvinus egy speciális egyetem abból a sz empontból, hogy messze nem fedi le a képzési spektrumot, hanem csak néhány szakot nyújt a hallgatóknak, valóban esetenként nemzetközi szinten is elismert és magas minőségben. Ugyanakkor, ha megnézem ezt a vagyonhoz juttatási összeget, amely ebben a törvény javaslatban szerepel, és ezt összevetem az összes magyar egyetemre és főiskolára jutó elemi költségvetéssel, akkor azt mondom, hogy ez pontosan ugyanaz, mint a felcsúti stadion, hogy egy egyetemre rárakok egy hihetetlen összeget, és elvárom azt, hogy aztán - ez nem egy nagy kunszt - utána ennek kapcsán, mondjuk, valamelyik rangsorba bekerül egy szakja, mondjuk, a kétszázba. Ez mit jelent a magyar egyetemi világra? - tisztelettel kérdezném miniszter urat. Hiszen ez pusztán annyit jelent, hogy egy egyetem egy szakja annyi pénzből, mint az összes magyar egyetem és főiskola éves elemi költségvetése, becsusszan, mondjuk, öt év múlva a legjobb kétszázba a világon. Hurrá! És ez mit jelent a magyar egyetemi szférára, ami a mi felelősségünk szerintem, meggyőződésem s zerint? Azonkívül nézzük meg a tandíjas képzésre vonatkozó terveket! Értem azt a valóban cizellált ösztöndíjrendszert, amiről miniszter úr is beszélt expozéjában. Ugyanakkor fel szeretném a tisztelt Ház figyelmét arra hívni, hogy minden nemzetközi tapaszta lat azt mutatja, hogy a tandíjas képzés bizonyos szegényebb társadalmi rétegeket elrettent a felsőoktatástól. Lehet ezt kiegyensúlyozni, nagyonnagyon szofisztikáltan kidolgozott ösztöndíjprogramokat melléállítani, de a végeredménye csakis az lesz - és ha a magyar társadalom állapotára gondolunk, akkor ez a veszély a magyar társadalom szempontjából kiemelkedően magas , hogy az alsóbb, szegényebb osztályokból származó, de tehetséges hallgatók, ha meghallják azt, hogy tandíj, akkor nem vállalják be ezt a típ usú képzést. Ehhez kapcsolódóan szeretnék utalni arra is, hogy a nyelvvizsgakritérium miatt ez a kormány amúgy is 2020tól katasztrófát fog okozni a magyar felsőoktatásban azzal, hogy kizárja azokat az általában szintén inkább szegény sorból származó embe reket, akiknek nem futja magántanárra és különórára ahhoz, hogy megszerezzék azt a nyelvvizsgát, amit kritériumként elő fog írni a rendelet. Tehát általánosságban a Jobbik aggályosnak tartja azokat az intézkedéseket, amelyekben az állami fenntartású egyete meket alapítványi vagy gazdasági társasági formák felé kívánnák eltolni. Az összegyetemi világ kivéreztetése zajlik emellett, hiszen a sajtó naponta tudósít arról, hogy kiemelkedően széles spektrumú képzést biztosító nagy tudományegyetemeken tömeges elbocs átások vannak, tisztelt képviselőtársaim. Főleg ennek a fényében rendkívül visszásnak tartom ezt az előterjesztést. Lehet látni, hogy az állami fenntartású egyetemek és főiskolák gazdálkodása és a kormány által biztosított támogatási rendszere kontraproduk tív és minőségellenes, hiszen állami döntésekkel hoz helyzetbe kiemelt intézményeket - ennek az állatorvosi lova a Nemzeti Közszolgálati Egyetem , másrészt nagyrészt hallgatói létszám alapján szabja meg az állami egyetemek költségvetését. Ráadásul a kance llári rendszer bevezetése az akadémiai logika szerint felépülő szervezeti egységek döntési jogkörét erősen korlátozza. A Jobbik véleménye szerint a kancellári rendszert felül kell vizsgálni, és az egyetemek finanszírozásában meg kell jeleníteni az oktatási , a kutatási és a fenntartási elemeket is, és nem kizárólag a hallgatói létszámot kell itt alapvetően figyelembe venni.
