Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 11. hétfő - 59. szám - Demeter Márta (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Miért fontosabb az EU-nak Magyarország túlélése, mint az Orbán-kormánynak?” címmel - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (LMP): - ELNÖK:
599 tudott nekik megadni. És még sorolhatnám az Erzsébetprogramokat és más kezdeményezéseket, amelyek mindmind a diákok, a gyermeket nevel ő családok érdekeit szolgálták, hogy minél több diák minél jobb oktatáshoz férjen hozzá. (13.40) Persze, ismerjük az önök oktatást és tudást elősegítő javaslatait is, amikor elbocsátottak 15 ezer pedagógust (Arató Gergely: Hétről hétre több.) , amikor bez ártak 381 helyen oktatási intézményt vagy annak a telephelyét. Arra is emlékezhetünk, amikor elvettek minden pedagógustól egyhavi bért, vagy arra az ön által mondott örökzöld szóra vagy mondatra is emlékezhetünk, amikor a tandíj kapcsán ön azt mondta 2006ban, hogy a képzési hozzájárulás - ez ugye a tandíj - továbbra is fontos eleme a felsőoktatási reformnak. Önök tehát tandíjjal küzdenek azért, hogy minél többen szerezhessenek tudást. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hát, eléggé abszurd volt az ön felszólalása, tisztelt képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Demeter Márta (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Miért fontosabb az EUnak Magyarország túlélése, mint az Orbánkormánynak?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Demeter Márta képviselő asszony, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni az innovációért és technológiáért felelős miniszternek: „Mié rt fontosabb az EUnak Magyarország túlélése, mint az Orbánkormánynak?” címmel. Cseresnyés Péter államtitkár úr fog válaszolni. Demeter Márta képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon, képviselő asszony! DEMETER MÁRTA (LMP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Államtitkár Úr! Az éghajlatváltozás ránk rúgta az ajtót. A poloskainvázió, a kiszáradó Duna, a dráguló alapvető zöldségek mindmind ennek a jelei. Magyarországot az éghajlatváltozás aránytalanul negatívan sújtja. A XX. század eleje óta a középh őmérséklet 1,3 fokot emelkedett, szemben a globális 0,8 fokkal. Azaz itt több mint másfélszer durvábban üt ez a válság. Felismerie végre a magyar kormány az országot fenyegető egyik legnagyobb veszélyt, az éghajlatváltozást, és hajlandóe most már bármit is tenni ellene? Úgy tűnik, hogy nem. Az Orbánkormány 2010 óta folyamatosan rombolja a természetet védő intézményrendszert, természetközeli mezőgazdaság helyett a talajpusztító nagyüzemeket támogatja, gátolja a megújuló energiák terjedését, lenyúlja a lak ások szigetelésére szánt pénzt, szétveri a hulladékgazdálkodást, és még sorolhatnánk. Pedig forrás lett volna rá. És lenne a jövőben is: az európai uniós támogatásoknak elsőrangú céljai lesznek ezek a területek a következő, 2021 és ’27 közötti költségvetés i ciklusban. Az Európai Bizottság előzetes véleményében öt szakpolitikai célkitűzést határozott meg. Ezek közül kettő közvetlenül a kormány által elhanyagolt területeket célozza: az „alacsony széndioxidkibocsátású és zöldebb Európát” és az „ellenállóképe s közlekedési hálózatokat” célkitűzéseket. Európa és benne Magyarország vagy zöld lesz, vagy nem lesz. Kérdezem tehát: hajlandóe a kormány felvenni a küzdelmet az egyik legnagyobb fenyegetéssel, az éghajlatváltozással, és a 2021 és ’27 közötti európai uni ós forrásokból érdemben ezekre a célokra költeni? Vagyis arra, hogy hazánk élhető maradjon, ne süljünk meg, ne száradjunk ki, ne pusztuljon ki az őshonos növény- és állatvilág? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK:
