Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 5. kedd - 58. szám - Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II.24.) OGY határozatnak a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló 201... - HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
545 Köszönjük, képviselő úr. A kormány képviselője jelezte, hogy nem kívánja ismertetni a kormány álláspontját a vita során. Így most a vezérszónoki felszólalások kerülnek sorra. Elsőként megadom a szót Hercze g Tamásnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés az őszi ülésszak, az előző ülésszak végén 2018. december 12én foga dta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot. Az elfogadott módosítás, ahogy elhangzott az imént, a 2019. esztendő áprili s 15. napján lép hatályba. A módosítás lényegi eleme egy olyan új egyházi szervezetrendszer kialakítása, amelyben a bevett egyházak kivételével a további vallási közösségek egyházi jogi személlyé történő minősítésére az eddig alkalmazott elismerési eljárás helyett a bíróság által való nyilvántartásba vétellel kerül sor. Szeretném röviden összefoglalni, hogy mit is kell értenünk bevett egyház alatt. A törvényi definíció szerint a bevett egyház olyan bejegyzett egyház, amellyel az állam a közösségi célok érde kében történő együttműködésről átfogó megállapodást köt. A kormány törvénykezdeményezése érdekében ezen említett megállapodásokat, valamint azok módosításait kötelező törvényben kihirdetni. Az egyházügyi törvénynek a vallási közösségek jogállásáról szóló f ejezete kimondja, hogy vallási közösség a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez. Vallási közösség pedig működhet jogi személyiség nélkül, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti formában. Tisztelt Ház! A decemberben hozott jogszabály bizonyos többletjogosítványokat rendel a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára. Ilyen sze rvezet tehát a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház. A sarkalatos törvényben kihirdetett, illetve az egyházügyi törvény mellékletében történő megjelenítéssel rendelkező bejegyzett egyházak minősülnek az A laptörvény vonatkozó rendelkezése szerint bevett egyháznak. Az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése a következőképpen szól. Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelm e alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. (17.20) Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő határozati javaslat célja, hogy az előbbiekben ismertetett, megváltozott törvényi keretrendszerhez igazítsa a határozati házszabály rendelkezéseit. A 2018. december 12én elfogadott törvénymódosítás értelméb en változnak az eljárási szabályok, így mindenképpen szükségesnek mutatkozik a házszabály módosítása, mégpedig az Országgyűlés bejegyzett egyházzá történő minősítési eljárásban betöltött szerepének megváltozására tekintettel. Az egyházügyi törvény módosítá sának következménye, hogy megszűnik az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottságának törvénykezdeményezési jogköre - mint ez az előbb elhangzott , azonban az érintett tárgykör speciális jellegéből adódóan észszerűnek mutatkozik, hogy a törvényjavas lat részletes vitáját a jövőben is a vallásügyekkel foglalkozó bizottság, így az Igazságügyi bizottság folytassa le. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében a bejegyzett egyházzal kötött átfogó megállapodás kihirdetése nélkülözhetetlen eljárási aktus a b ejegyzett egyház bevett egyházi státuszának elnyerése céljából. Az átfogó megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek már annak hatálybalépésétől kezdve megilletik, illetve terhelik a feleket. Mindez annyit jelent, hogy a törvényjavaslatnak az átfogó me gállapodás kihirdetéséről szóló részéhez módosítási javaslat nem nyújtható be.
