Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 5. kedd - 58. szám - A Magyarország Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
520 országok vagy integrációk szokták kötni. Ezért aztán a választottbíráskodás kapcsán mindig előjön az a kérdés, hogy ki az, aki meghatározza a választottbírósági eljárások menetét, azok szerkezetét. Tehát csak azt szeretném mondani a képvis elő úrnak, hogy ez a dilemma, amit ön felvetett, ez létezik, és ezt a dilemmát mi sem hagyjuk természetesen figyelmen kívül, és minden egyes esetben arra törekszünk - legyen az egy szabadkereskedelmi vagy egy gazdasági együttműködési vagy egy beruházásvéde lmi vagy egy kettős adóztatást kizáró megállapodás , hogy a garanciák lehető legnagyobb tárházát vonultassuk fel a magyar vállalatok érdekében. Ugyanakkor abban egyetértek, hogy egy szakmai alapokon álló vitának a nemzetközi választottbíráskodásról már ép pen itt lenne az ideje, és ez fontos iránymutatás lenne nekünk is arra vonatkozólag, hogy az Európai Unió által a jövőben megkötendő szabadkereskedelmi megállapodások vonatkozásában milyen nemzeti álláspontot képviseljünk, és a ratifikációs eljárások során milyen szempontokat mérlegeljünk. A KDNP vezérszónoka által elmondottakra azt szeretném mondani, hogy az informatikai iparág tekintetében Belarusz egyértelműen növekvő pályán van. Több olyan intézkedést is hoztak szabad beruházási zónák vonatkozásában, am elyek kifejezetten a hightech beruházások odatelepítését könnyítik meg. Nemzetközi szereplők is felfedezték már ezt a lehetőséget, tehát egyetértek önnel, hogy az informatikai terület egy kiemelt területe lesz az elkövetkezendő időszakban az együttműködés ünknek. Képviselő asszony idézett adatokat; van már frissebb is, szerencsére. A tavalyi egész évben 11 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom, meghaladta a 200 millió dollárt, 214 lett a vége. Abban is egyetértek mindkét kormánypárti v ezérszónokkal, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti együttműködés racionális alapra helyezése, a kölcsönös tisztelet alapjára történő helyezése, a józan ész talajára való helyezése Magyarországnak egyértelműen érdeke, hiszen mi itt K özépEurópában pontosan tudjuk, hogy ha Kelet és Nyugat között konfliktus volt, akkor azon mi, középeurópaiak mindig rajtavesztettünk; voltak olyanok, akik akkor is vesztettek, amikor nem volt konfliktus. De azt gondolom, hogy ez egy olyan helyzet, amit n em szeretnénk megismétlődni látni a jövőben, ezért mi mindig is a józan észen és a kölcsönös tiszteleten alapuló KeletNyugategyüttműködés hívei leszünk, és ezt nem azért szorgalmazzuk, mert Amerikabarátok vagy oroszbarátok, vagy nem tudom, milyen baráto k lennénk, hanem mert ez a nemzeti érdekünk, és ebben a józan észen alapuló együttműködésben a gazdaságikereskedelmi együttműködésnek szerintem kifejezetten fontos szerepe van. Még a szentpétervári dokumentumban olvasható az, hogy legyen egy egységes kere skedelmi tér, azt hiszem, talán így fogalmaznak benne, Lisszabontól Vlagyivosztokig. Azért ez ma reményszinten is elég messze van, nem csak földrajzilag, viszont kétségtelenül az az érdekünk, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Európai Unió közötti együ ttműködés legyen szorosabb. Tisztelettel köszönöm a képviselőtársaimnak a hozzászólásokat. A nemzetközi választottbíráskodásról szóló szakmai vita szükségességével pedig egyetértek, tehát akár a parlament Gazdasági bizottságában, a Költségvetési bizottságb an, ha egy ilyen vita elindulna, az a jövőre nézvést az Európai Unió által megkötött szabadkereskedelmi megállapodásoknál tanúsítandó nemzeti magatartás és ratifikációs eljárások során egy fontos támpontot adna. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a ko rmánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.
