Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 5. kedd - 58. szám - Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, valamint másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a kétoldalú textilkereskedelmi megállapodás lejártára tekintette... - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
513 Üzbég Köztársaság között lejárt kétoldalú te xtilkereskedelmi megállapodásnak a megújítására van most szükség. Azt gondolom, ez egy mindenképpen támogatható és előrevivő cél. Üzbegisztán egyik legfontosabb exportcikke a textil, így számukra különösen fontos ez a megállapodás, hiszen számos európai un iós ország, EUtagállam kereskedelmi partnerük, így hazánk, Magyarország is. A Jobbik is azt gondolja, hogy a térséggel mindenképpen fontos fenntartani azokat a gazdasági kapcsolatokat, amelyek már léteznek, sőt azt is fontosnak tartjuk, hogy ezeket a gazd asági kapcsolatokat a jövőben erősíteni is tudjuk, hiszen Magyarország számára az mindenképpen előrevivő a keleti nyitás politikájához kapcsolódóan. Itt szeretném tisztázni azt az esetleges félreértést, hogy egyáltalán nem arról beszélünk, hogy gazdasági é rtelemben akár mondjuk, Kirgizisztánnal, hiszen ma volt egy ilyen jellegű törvényjavaslatról is szavazás itt a parlamentben, vagy éppen Üzbegisztánnal, vagy bármelyik nagyhatalommal érdemi gazdasági kapcsolatokat ápoljunk, hiszen ha Magyarországnak KeletK özépEurópában az Európai Unió tagjaként ez az érdeke, akkor mindenképpen érdemes így tennünk, és azok a törvényjavaslatok, amelyek elsőre technikainak tűnnek, és magam is így fogalmaztam, mégis többet jelentenek valójában és messzebbre mutatnak, tehát ami kor egyegy ilyen indítvány elénk kerül, akkor mindig érdemes átgondolni azt, hogy milyen további lehetőségeket rejtenek ezek a megállapodások Magyarország számára. Bízom benne, hogy az elkövetkezendő időszakban is fogunk tudni majd annak érdekében lépések et tenni, hogy akár Üzbegisztán tekintetében, akár Türkmenisztán, Kirgizisztán, és sorolhatnánk a környező országokat, a lehető legtöbbet kihozzuk azokból a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokból, amelyek léteznek, és egyébként itt még akár a kulturális vo nalat, oktatási vonalat és egyéb más jellegű leágazásokat is érdemes figyelembe venni. Magyarországnak is érdeke ugyanis, hogy minél több térséggel erősíteni tudjuk ilyen szempontból azt a viszonyt, adott esetben azokat a partnerinek tekinthető kapcsolatok at, amelyek az Európai Unió tagjaként is meghatározók és fontosak. Ilyen hozzáállással és ezekkel az érvekkel természetesen a Jobbik frakciója is támogatni tudja az előttünk fekvő indítványt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Szijjártó Péter külgazdasági é s külügyminiszter úrnak, az előterjesztőnek. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány mondatban szeretnék reagálni a két vezérszónok által elmondottakra. Először is, a keleti nyi tás politikáját mi azzal a céllal hirdettük meg, hogy a sok és komoly növekedési potenciállal rendelkező keleti piac által kínált lehetőségeket a magyar vállalatok számára segíteni tudjunk kiaknázni. Ma már világosan látszik, hogy megdőlt az a régi dogma, hogy a tőke csak nyugatról áramlik keletre, hogy keresse az olcsó munkaerőt. Ma ez a folyamat már kétirányúvá vált. A nagy távolkeleti vállalatok legalább annyira diktálják a világgazdaság változásainak tempóját, mint a nyugateurópai vagy amerikai vállal atok. Érdemes csak megnézni, hogy az innovatív technológiákat milyen mértékben fejlesztik ki nagy keleti vállalatok, és milyen mértékben nő az ő piaci részesedésük itt, Európában, hovatovább hány nyugateurópai vagy északamerikai vállalatot vásárolnak fel . A keleti nyitás stratégiát sikeresnek kell minősítenünk, tekintettel arra, hogy a keletről érkező nagy és innovatív technológiai beruházások komoly szerepet játszanak abban, hogy Magyarországot a világgazdasági dimenzióváltás győztesei közé sorolhatjuk. Azonban azt is látni kell, hogy a keleti piacokon való érvényesülés nem könnyű, ezért az Eximbanknál több országra nézvést, így például Üzbegisztánra nézvést is hitelkereteket alakítottunk ki. Éppen a mai napon van itt Üzbegisztán
