Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 5. kedd - 58. szám - A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
480 A kivételes eljárás indokát az államtitkár úr indokolta a bizottsági ülésen is és indokolta most is. Hozzá kell tegyem, egyetértve Szilágyi képviselő úrral, hogy ez az indoklás nem fogadható el. Különösen nem fogadható el, ha azt veszem, hogy Dubaj üg yében 2017 óta tudjuk, hogy világkiállítás lesz, és öt év nem volt elegendő a kormánynak arra, hogy normál előterjesztésben, nem sürgősséggel, akár tervpályázattal, sok minden egyéb olyan demokratikus eszközzel, amely rendelkezésünkre áll, egy nagyon szép valamit tudjunk ott, Dubajban megvalósítani a világ másik végén. Ez az A típusú világkiállítás nem kerülhet olyan szégyenbe, mint - ahogy korábban elhangzott - a milánói eset, amiről az indulásnál senki nem tudta, hogy mibe kerül. Végül 9 milliárd forintba került a milánói, és nem kellett az olaszoknak. Nem kellett senkinek, ezért kell hazahozni, mert egy olyan randaságot építettünk meg 9 milliárd forintból. Ezért van félelmünk, hogy mi ez a Dubaj, mi az, ami miatt sürgősséggel; el vagyunk késve, már augusz tusra kész is kell lenni. A sürgősséget állítólag az indokolja, hogy ugyan 2017 óta tudjuk, de ennek most ebben az évben már augusztusra el is kell készülni vagy októberre legkésőbb. Ha tudta a kormány, hogy van egy ilyen feladat, akkor azt gondolom, hogy itt egy hosszú, mély téli alvásból ébrednek föl, vagy pedig valami más probléma volt a hanyagságon kívül, talán nem volt pénz. Valahonnan időközben pénz érkezett, a szaklapokat olvasva Moszkvából jött valami pénz ide jelentős összegben. Lehet, azért, hogy megvan a pénz, és akkor kellett ilyen sürgősen ideterjeszteni. Csak gondolkodik az ember, mert nem kap tájékoztatást. Meg szerettem volna azt említeni mindenképpen, hogy a kormány már 2017ben ebben a Dubajügyben hozott egy döntést, 700 millió forintot a tervezésre eltett. Ez a 700 millió, gondolom, el is lett költve. 2018ban ezt ide kellett volna hozni a parlament elé. Ez nem jött ide, nem tudjuk, mi van azzal a 700 millióval. Tehát itt van kormánydöntés, a sürgősséget egyébként ez is annullálja, hogy le het az, hogy mégis idekerül. Ebben a törvényben érdekes módon megjelenik ez a Magyar Turisztikai Ügyönség Zrt., amely előrelép ezzel a projekttel egy olyan kivételes vállalati jogi státuszba, ami miniszteriális jogokat kap. Mondhatni azt - egyetértve azzal , amit a törvényből idézett Szilágyi képviselőtársam , hogy a miniszternek nincs joga, és nem is kell, hogy ez a vállalat kikérje a miniszter véleményét, mondjuk, például a közbeszerzések ügyében. A másik kifogás mind Dubajjal, mind pedig az itt szereplő sok minden egyébbel kapcsolatban az, hogy hozzányúlunk - ha a Ptk. stabil törvény itt, Magyarországon - a közbeszerzési törvényhez, ha a közbeszerzési törvényhez bármikor csak úgy hozzá lehet nyúlni. És ez az eltérés a közbeszerzési törvénytől súlyos eltér és. Ma minden települési önkormányzatnak van közbeszerzési helyi rendelete. Ha ezt meg merné tenni a 3186 önkormányzat közül bármelyik, hogy eltér a saját közbeszerzési rendeletétől, no hát, akkor kapna. Az a polgármester, az a képviselőtestület aztán ret orzió alá lenne téve. A kormány a saját rendeletétől, a saját törvényétől, a közbeszerzési törvénytől eltérhet, és nem határozza meg, hogy meddig térhet el. Ennek nincs határa, lehet, hogy végleg eltértünk, bár az államtitkár úr tegnap azt mondta, hogy ez nem módosítás. Maga a törvény, a T/4998. törvény, amit most tárgyalunk, ez önmagában egy törvény, tehát eltérünk, tehát valamilyen módon törvényt módosítunk. De hogyan módosítjuk majd ezt vissza? Mi az, ami visszamódosítja ezt a törvényt, hogy majd ezt köv etően normál menetben lesznek a közbeszerzések, az állami közpénzek odaítélése? A fő probléma az, nem csak Dubajjal, tehát a világkiállítással kapcsolatban és a sportcsarnokkal vagy ezzel a városi világjátékokkal, hogy semmiféle pénzügyi tervet nem nyújtot tak ide be, nem tudjuk, hogy 100 milliárd, 80 milliárd, 50 milliárd, mibe fog kerülni ez az egész csomag, ami ebben a törvényben meg van határozva. Ezt senki nem tudja. Miért titok? Mert itt hallottunk Nacsa képviselőtől előbb egy indoklást, hogy azért nem lehet tudnunk, hogy melyik ingatlan az Budapesten, ahol a sportcsarnok fölépül, mert akkor fölmegy az értéke. Ennél a kormánynál ez nem jelent problémát, közérdekűként kijelöli, és nincsen semmiféle… - mindenki tudja, hogy a népligeti helyszínről van szó, egészen biztos, hogy ott fog megépülni, de titkos. Gondolom, titkos ez ugyanígy
