Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 4. hétfő - 57. szám - Schmuck Erzsébet (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Mit tesz a kormány az energiaszegénység ellen?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
413 SCHMUCK ERZSÉBET (LMP) : Igen elfogadom. ELNÖK: Öné a szó, képviselő asszony. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Elfogadhatatlan, hogy ma Magyarországon évente több mint száz ember hal meg azért, mert télen nem tud fűteni vagy meleg helyre jutni. Ez az elmúlt nyolc évben több mint ezer embert jelentett, egy magyar falu népe sségét, és akkor még nem beszéltünk azokról, akik abban a helyzetben vannak, hogy fűtünk, amivel tudunk, és ezzel komoly levegőszennyezést is okozva, tudjuk, hogy ennek a következménye szintén sok ezer halál. De az energiaszegénységtől szenvedők száma enné l jóval több. Körülbelül Magyarországon 4,4 millió hazai lakóingatlan 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak. Bár az éves lakossági energiafogyasztás bőven meghaladja a közlekedési és az ipari energiafelhasználást, mégis közülük nagyon sokan fáznak, a lakosok közül, az emberek közül, főleg az idősek, egyedülállók és a sokgyerekesek, mert ma Magyarországon 23 millió ember lakásszegénységben él, olyan lakóingatlanokban, amelyek 1945 előtt épültek, és amelyeknek egy négyzet métere kifűtéséhez legalább négyszer több energia szükséges, mint az új lakóparki lakásokban. (16.10) Őket kellene támogatni, és lett is volna miből, mert 2017ig Magyarország több mint 11 000 milliárd forint EUtámogatást kapott. A kormány 2011ben még 700 ezer lakás energetikai korszerűsítését tervezte a 20142020as időszakra, viszont azt látjuk, hogy az „Otthon melege” programban 2017 végéig ennek csak az 5 százaléka valósult meg. Államtitkár úr, azt kérdezem, hogyan tervezik behozni a 600 ezres lemar adást. Mit tesz a kormány az energiaszegénység csökkentése érdekében? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az azonnali kérdésre Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Meg kell állapítani, hogy a kormányzat nagyon sokat tett már az en ergiaszegénység ellen. Számos, egymással összefüggő energetikai intézkedéssel segítette eddig és segíti a jövőben is az energiaszegénység visszaszorítását Magyarországon. Talán a legfontosabbat érdemes ezek közül kiemelni: ez kétségkívül a 2012ben megkezd ett rezsicsökkentés. Pontosan az ellenkezőjét tette ez a kormány, mint az önök szövetségese, a Gyurcsány vezette szociálliberális kormányzat, amikor 20022010 között duplájára és háromszorosára emelte a villamos energia és a gáz árát. De visszatérve a kérd ésére adott válaszra, a többlépcsős intézkedés a háztartások energiaszükségletét biztosító közművek valamennyi elemére, az áramra, a földgázra és a távhőszolgáltatásra is kiterjedt, a rezsicsökkentés mindhárom területet felölelte. A rezsicsökkentés az elmú lt hat évben összesen 1500 milliárd forintot hagyott a magyar családoknál, háztartásonként havi szinten több ezer forintos megtakarítást jelent ez. A lépés érdemben javította a magyar társadalom azon csoportjainak a helyzetét is, akik számára a baloldali k ormányzás alatt egekbe emelkedő rezsiszámlák kifizetése nehézséget okozott. Idén januári adatok szerint ugyanis a közműtartozások összege mára mindössze fele a rezsicsökkentés előtti értéknek. Hasonló mértékben csökkent az elégtelen fűtéssel rendelkező ház tartások száma is, a 6,6 százalékos mutató jobb az európai uniós átlagnál.
