Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 4. hétfő - 57. szám - Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Önnek is joga van tudni, hogy a kormány több tízezer tehetséges fiataltól akarja elvenni a diploma megszerzésének lehetőségét.” címmel - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
401 minőségi felsőoktatásban az ő di plomájuk, az ő végzettségük is minél inkább minőségi legyen, vagy hátradőlünk, karba tesszük a kezünket és nem teszünk semmit. A kormány azt mondta, hogy azt szeretnénk, hogy minél több magyar diáknak minél értékesebb diplomája legyen, és ehhez feltételkén t öt évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy majd hat évvel később már a felvételinél is legyen az idegen nyelv ismeretének egy középfokú szintje, vagy az emelt szintű érettségi elvárható, hogy maga a diploma, a tudás megszerzése is magasabb színvonalú legyen. Ter mészetesen ehhez azt is hozzátettük, hogy hányféle támogatást kapnak a fiatalok, hogy ezt megszerezzék. Már csak azért is, mert azt szeretnénk, ha ezek a fiatalok nemcsak beosztottak lehetnének Magyarországon, hanem az értékesebb diploma, a nyelvtudásuk ré vén vezetők is lehetnek. Rengeteg nemzetközi cég van jelen Magyarországon, szerencsére magyar cégek is terjeszkednek külföldön. Nyilván ez egy idegen nyelvi környezetben levő munkát jelent, és ebben az idegen nyelvi környezetben a szakmai nyelvet idegen ny elven is el kell hogy sajátítsák a fiatalok, ezért előny számukra, a magyar diplomások érdekét szolgálja, ha már az ötéves vagy három plusz két éves, vagy hatéves képzés alatt is az idegennyelvismeret révén a szakmai ismereteket idegen nyelven is megismer hetik. Ön is tudja és idézte, hogy Magyarországon 924 óra fordítható átlagosan idegennyelvtanulásra egy diák számára, és ez messze elegendő szint ahhoz, hogy valaki egy idegen nyelvet megfelelő szinten, a középfokú nyelvvizsga szintjén el tudjon sajátítan i. Azt nem idézte, de fontos, hogy míg az OECDországokban egy átlagos nyelvi csoport az iskolában 13,6 diákból áll, Magyarországon 11 fő van egy iskolai idegennyelvcsoportban. Tehát kevesebben is vannak egy csoportban, mint más fejlett országokban. Ön is tudja, hogy ingyenessé tettük az első nyelvvizsga megszerzését a fiataloknak, 823 millió forintot költöttünk erre tavaly, és 27 967 nyelvvizsgázó tudta igénybe venni ezt az ingyenes nyelvvizsgatételi lehetőséget. Ön is tudhatja, ha ezeket a programokat bö ngészi, hogy 2,6 milliárd forintból „Nyelvtanulással a boldogulásért” programot hirdettünk, amelyben tanórán kívüli nyelvtanulás lehetőségét biztosítjuk 2200 fiatal számára. Ezeknek is az egyik következménye, hogy a 1419 éves korosztályban egy év alatt na gyon nagyot ugrott a nyelvvizsgát letevők száma. A korábbi 46 ezer helyett 54 ezren tették le a nyelvvizsgát, nyilván azért is, mert közeledett az az időpont, ahol ez felvételi követelmény lehet, és nyilván, akiknek ez felvételi követelmény lesz a következ ő esztendőben, már a középiskolai beiratkozás előtt tudták, hogy ezzel a felvételi követelménnyel kell számolniuk, és a teljes középiskolai négy év alatt erre koncentrálhattak. Ön is említette, hogy szinte példa nélküli segítséget kapnak a fiatalok a kétsz er kéthetes, állam által finanszírozott, külföldi anyanyelvi környezetben tapasztalható nyelvtanfolyam révén. Bízunk benne, hogy ez is segíteni fog abban, hogy minél értékesebb diplomát szerezzen mindenki és a munkaerőpiacon minél magasabb bérért tudjon do lgozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megkérdezem Farkas Gergely képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon! FARKAS GERGELY (Jobbik) : Köszönöm a szó t. Nem tudom elfogadni a választ. Egyetlen elfogadható válasz lett volna (Dr. Rétvári Bence: Mi lett volna az?) , hogy hány évvel halasztják el ezt a követelményrendszert. (Dr. Rétvári Bence: Hat éve tudott!) Mert államtitkár úr is említette, hogy ha 2014b en, amikor bevezetésre került ez a rendelet, arra szánták volna a hat évet, hogy valóban megteremtsék a feltételrendszert, akkor most nem itt tartanánk. Nem ott tartanánk, hogy a felsőoktatásba jelentkezők 48 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgabizonyít vánnyal 2018ban. 48 százaléka! Tehát gyakorlatilag minden második felvett embert önök nem engednének be egyetemre, főiskolára.