Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 13. csütörtök - 72. szám - A médiaszolgáltatással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1969 hogy milyen szándékból kívánja a híradók hosszát korlátozni. Ez az értelmetlen szigorítás ráadásul könnyen megkerülhető, ezért a törlését javasoljuk. A módosítási javaslat más fordulataiban továbbá eltörölné a regg eli híradókat, valamint megemelné a bulvárkvóta határát. Ez utóbbi természetesen nem meglepő, hiszen a kormány kedvenc híradója, a TV2 Tények című műsora, számtalanszor már hazugságon kapott műsorszáma eddig sem tartotta be a törvény ezen rendelkezéseit. (15.00) Ezt a kizárólag fideszes tagokból álló Médiatanács tétlenül nézte, mindazonáltal a megoldás nem a lazítás, hanem a törvények kikényszerítése lenne. A 31. §, amely a médiaszolgáltatási jogosultságok hosszát hétről tíz évre emeli, a hosszabbítását öt ről hétre, ennek nincsen más célja, mint hogy évtizedekre fideszes kezekbe adja a most megválasztandó, vélhetően szintén tisztán fideszesekből álló Médiatanács a rádiós frekvenciákat. Ez egyértelmű, hogy önök erről nem sokat beszéltek itt az elmúlt percekb en, hiszen a módosítás indokolatlanul megnövelné a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok hosszát. A jogosultsági idő növelése, valamint a Médiatanács idén esedékes tisztújítása - ahová várhatóan ismételten csak fideszes tagokat fog a kormánypárti többség megválasztani - lehetőséget teremt arra, jól figyeljenek, hogy 2045ig kormányközeli vállalkozások kezében maradjanak a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok - tehát 2045ig! Ez jó 15 évvel haladja meg egyébként a hatalomhoz foggalkörömmel ragaszkodó m iniszterelnök által uralmának korszakhatáraként kijelölt 2030. évet. Én nem hiszem el, hogy ennyire túl kellene teljesíteni! Ha már a fényes tekintetű vezetőjük csak 2030ig tervezett, akkor önöknek nem hiszem, hogy olyan törvényjavaslatokat kell benyújtan i, ami 2045ig bebetonozza ezeket a dolgokat, de ismételten valami olyannal találjuk magunkat szembe, ami nem biztos, hogy érthető. Aztán a 41. § - látom, megy az időm, ha nem érek a végére, akkor majd nyomok még egy sima normál felszólalást , ez is a fid eszes médiakoncentrációt erősítő javaslat, amellyel a NERlovagok és a KESMA befolyását és piaci erejét kívánják önök növelni. Természetesen erre is módosító javaslatot nyújtottunk be, hiszen a Jobbik Magyarországért Mozgalom mint ellenzéki párt, nem nézhe ti tétlenül, hogy önök teljes mértékben véleménymonopóliumok és a jelentős mértékű piaci részesedés elérésének nemkívánatos módjaként az akvizíciót így tiltani szükséges a már médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkezőknek, hogy más médiaszolgáltatókban bármilyen fokú részesedést szerezzenek, szemben az eredeti javaslat liberalizációs törekvéseivel. A 47. §ban itt az a szokásos kavarás az alap gazdálkodásával, ami egyébként is katasztrófa. Az alábbi módosító, amely ezt a kusza helyzetet próbálná meg rend ezni, ezt is benyújtottuk, hiszen itt is vannak olyan problémáink ezzel a javaslattal - próbálok az idővel spórolni, és akkor van is olyan, amit még majd kihagyok, de majd lehet, hogy visszatérek rá , tehát a közpénzek kezelésére - gondolom, államtitkár ú rnak is nagyon fontos a közpénzek kezelése - és a közvagyon használatára vonatkozóan a törvényhozónak érvényesítenie kell az általánosan elfogadott költségvetési elveket. Az egység és teljesség elvéből - lásd például a németeknél , valamint az áttekinthet őség, a transzparencia ugyancsak általános követelményéből egyaránt az következik, hogy a médiahatóság költségvetését az Országgyűlés az államháztartás, illetőleg Magyarország központi költségvetésének részeként hagyja jóvá. Az államnak egy költségvetésben kell az összes bevételét és kiadását összefoglalnia, hogy ily módon az államháztartás egész terjedelmében átlátható és az Országgyűlés által ellenőrizhető legyen. Az egység és teljesség elvét egyébként, felhívom a figyelmüket, már az 1897ben kihirdetett államszámviteli törvényünk is érvényesítette. A közpénzekkel való elszámolás - zárszámadás - és elszámoltatás követelményéből adódóan az NMHH éves pénzügyi beszámolójának hitelességét az államháztartás ellenőrzéséért felelős Állami Számvevőszéknek kell tan úsítania. A médiahatóság vezetőjét az Országgyűlés a számvevőszéki minősítés ismeretében mentheti fel a gazdálkodás felelőssége alól. A törvényhozó mindeddig nem gondoskodott az NMHH pénzügyi beszámolójának független pénzügyi ellenőrzéséről, vagyis az audi tálásáról.
