Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 13. csütörtök - 72. szám - A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, a védelmi együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozásának engedélye... - ELNÖK: - NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1921 hogy itt egy áttörésre sor kerüljön, és örvendetes, hogy ez az idei esztendőben, 2019ben megtörtént egy külügyminiszteri találkozóval, egy elnöki szintű találkozóval, de mégis bátran kijelenthetjük azt, hogy a NATO jelenti a legerősebb kapcsot az Egyesült Államok és Magyarország között. Ezé rt a NATOnak, illetőleg a NATOval összefüggésben lévő biztonsági kérdéseknek a megkülönböztetett kezelése fölöttébb indokolt. Hazánk 20 éve tagja a NATOnak, azóta vagyunk tehát az Egyesült Államokkal hivatalosan is egy katonai szövetségben. Ez alatt a 2 0 év alatt különösen is a NATO nemzetközi misszióiból és általában a nemzetközi katonai műveletekből jócskán kivettük a részünket, és részt veszünk most is; mintegy 500 magyar katona szolgál Koszovóban, az afganisztáni kontingens létszáma hamarosan 180ra nő, hogy csak néhány példát említsek. Köszönettel tartozunk ezért a helytállásért minden magyar katonának, legyenek azok bármilyen rangú katonák. A kollektív védelemnek a fogalma ma már általánosan ismertté vált, és nem okoz Magyarország számára egy neheze n földolgozható kihívást az a gondolat, hogy Magyarországnak az elemi érdekeit a magyar katonáink Afganisztánban védik meg. Ez a kollektív védelemnek a logikája. Azonban az expedíciós erőket leszámítva a Magyar Honvédség egészen a közelmúltig egyáltalán ne m volt jó állapotban, nem lehetett róla elmondani, hogy egy modern, XXI. századi haderő. Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy a mostanit megelőző kormányok jobb esetben hagyták elsorvadni, de gyakrabban maguk is tevékenyen hozzájárultak a tönkretételéhez. ( Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!) 2002ben például egy hosszú folyamat eredményeképpen - amikor érvényben volt az a célkitűzés, hogy elérjük a honvédelmi ráfordításoknak a 2 százalékát - elértük az 1,5 százalékot, 2010re, tisztelt képviselőtársam, 0,7 százalékr a sikerült (Dr. Vadai Ágnes és dr. Harangozó Tamás: Nem igaz!) letornázni ezt az adatot (Dr. Harangozó Tamás: 2015re!) , tehát ennek a drámai visszaesésnek az adatai önmagukért beszélnek. (Dr. Harangozó Tamás: Hát, ez egészen elképesztő!) Most azonban a he lyzet megváltozott, egyrészt persze azzal, hogy szerencsére már jó ideje nem (Dr. Vadai Ágnes: Németh Szilárd…) azok vannak kormányon, akik ezt a kártételt elkövették, másrészt - ez az előzővel szorosan összefügg - a magyar gazdaság is szárnyal, és a számo k lehetővé teszik, hogy valóban többet költsünk haderőfejlesztésre, összhangban egyébként a NATO walesi célkitűzéseivel, illetőleg Trump elnöknek a nagyon határozott vonalvezetésével a megválasztását követően. Harmadszor pedig: az is immáron egy széles kör ű felismeréssé vált, hogy Európának képessé kell válnia arra, hogy megvédje önmagát. Szükségünk van az amerikaiakra, nélkülük elképzelhetetlen Európa védelme, jó tehát, ha itt vannak, erről szól ez a megállapodás is, de Európának hosszú távon saját önvédel mi képességre is szüksége van. Ha valamit elismerhetünk egyértelműen a Junckerbizottságnak a teljesítményéből - nincs túl sok ilyen kérdés , azt gondolom, hogy a Permanent Structured Cooperation, tehát a megerősített állandó együttműködés a védelmi polit ika területén mindenféleképpen egy nagyon komoly eredmény az Európai Unió védelmi stratégiájának a kialakításában. Persze, a nagy kérdések még nem dőltek el a NATO, illetőleg az európai szintű védelmi együttműködés kapcsolatát illetően. Nagyon komoly kérdé s az, hogy együtt vagy külön fogjuk fejleszteni az európai, illetőleg az atlanti védelmet, beleértve egyébként a védelmi iparnak a kérdéseit is. A magyar kormány arra vállalkozott, hogy felépít egy modern magyar hadsereget, ehhez minden rendelkezésünkre ál l: kiváló magyar katonáink nagyon komoly nemzetközi tapasztalattal, elegendő források és meghatározott technológiai alapok immáron ahhoz, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan tudjuk felhasználni, és rendelkezésünkre áll egy modern haderő megteremtéséhez a s zükséges politikai akarat is. Ennek az építkezésnek van olyan része, amelyben az amerikaiakra is hangsúlyosan számít Magyarország. Idetartozik például a közepes hatótávolságú légvédelmi rakétáknak a kérdése, amivel kapcsolatban szintén egy nagyon fontos el őrelépést hozott a magyar miniszterelnök washingtoni látogatása. De a lényeg, ami tükrözi ennek a modern magyar hadseregnek a megvalósítására irányuló törekvést, a 2026os Zrínyiprogram, illetőleg az az