Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 13. csütörtök - 72. szám - A Magyarország Kormánya és a Zöld-foki Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter
1898 A megállapodásnak magyar szempontból tehát az a jelentősé ge, hogy a Zöldfoki Köztársaságban beruházást végrehajtani szándékozó vállalatokat magukat, illetve a beruházásaikat is megillesse a legmagasabb fokú szerződéses védelem. A magyar kormány külgazdasági stratégiájának a célkitűzései között szerepel az, hogy a magyar vállalatok külföldi beruházásait ösztönözzük és elősegítsük annak érdekében, hogy a külföldi beruházások során, a külföldi gazdasági tevékenység során előállt profit segítsen a magyarországi termelési kapacitások bővítésében, és jelentsen forráso kat új fejlesztésekhez, új munkahelyek létrehozásához és a meglévő munkahelyek technológiai színvonalának emeléséhez. Ennek a stratégiának a végrehajtásához szükségesek a beruházásvédelmi megállapodások, tekintettel arra, hogy a kormány által biztosított f inanszírozási, hitelezési forrásokon felül ezek a megállapodások jelentik a jogi garanciáit, illetve a jogi biztonságait a beruházásoknak. A lisszaboni szerződés 2009es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések védelme az Európai Unión belül a közös politikák részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai csak akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást harmadik országokkal, hogy ha arra maga az Európai Bizottság is, természetesen a szükséges hazai felhatalmazás mellett, kia dta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a Zöldfoki Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás vonatkozásában ez természetesen megtörtént, ezt követően az idei esztendő márciusának végén, 28án Praiában került sor a beruházásvédelmi megál lapodás aláírására, amely beruházásvédelmi megállapodás teljes mértékben megfelel a vonatkozó uniós szabályoknak és előírásoknak, és mint említettem, bírja az Európai Unió jóváhagyását. Itt is, hasonlóképpen az előző napirendi pont keretében tárgyalt megál lapodáshoz, a legfőbb rendeltetése ennek a szerződésnek éppen az, hogy tartalmazza azokat a jogi garanciális elemeket, amelyek megadják a jogi biztonságot az egymás országában történő beruházások, illetve befektetések során. Több magyarországi vállalat fol ytat tárgyalásokat és előkészítő munkálatokat beruházások vonatkozásában a Zöldfoki Köztársaságban. A beruházók számára nyilvánvalóan nélkülözhetetlen fontosságú, hogy meglegyenek a garanciális elemei az esetlegesen felmerülő gazdasági viták korrekt és pá rtatlan rendezésének. Ennek az egyezménynek köszönhetően a magyar beruházók és beruházásaik is tehát nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetlegesen felmerülő vitás kérdések rendezése során. Ez a beruházásvédelmi megállapodás ö sszesen 16 cikkből áll, és teljes mértékben megfelel a nemzetközi normák által támasztott tartalmi és formai követelményeknek. Engedjék meg, hogy néhány pontra külön is felhívjam a figyelmet. Hasonlóan az Európai Unió és Szingapúr között köttetett megállap odáshoz, ebben az esetben is a beruházót és a beruházást is gyakorlatilag a letelepedéstől számítva védik a szerződésben rögzített jogi garanciák. A négy legfőbb garanciális elemet szeretném kiemelni. Először is a beruházók és beruházásaik védelmet kapnak a hátrányos megkülönböztetéstől, biztosított számukra a legnagyobb kedvezmény és a nemzeti elbánás elvének alkalmazása. (9.30) Garantált a védelmük a közpolitikai célokon túl megvalósított, illetve a nem megfelelően kompenzált kisajátítással szemben, vala mint a tisztességtelen és a méltánytalan elbánással szemben is. Mindemellett ez a megállapodás kiterjed a tőketranszfer lehetőségének védelmére is. A beruházásvédelmi megállapodások - így a most tárgyalt is - módot adnak a beruházó és az állam közötti vitá k rendezésére. Az előbbi napirendi pontnál már szóba került a választottbíráskodás kérdése. Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a kétoldalú megállapodás még a korábbi vitarendezési mechanizmust tartalmazza, aminek egyetlen oka az, hogy az új, a választottbíráskodás által jelentett problémákat minden remény szerint feloldani képes mechanizmus fizikailag, struktúrájában, személyi vonatkozásában még nem állt fel teljes mértékben. De
