Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 13. csütörtök - 72. szám - Az ülésnap megnyitása - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1896 A z előttünk fekvő megállapodás célja, hogy a felek erősítsék mind a gazdasági, mind pedig a kereskedelmi, beruházási téren létesült kapcsolatokat, figyelembe véve a környezetvédelmet, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközileg elismert szabályokat. Ebben a megállapodásban is meghatározásra kerül több olyan fogalom, mint például a beruházás, a vállalkozás, a jogi személy vagy például az uniós jogi személy. Rögzítésre kerül továbbá a megállapodás hatálya, a felek szabályozási jogára vonatkozó elemei, valamint a nemzeti és legnagyobb kedvezményes elbánás elve. Részletesen leírja a beruházók beruházási vitáival kapcsolatos lépéseket, az ekkor alkalmazandó elveket és a kisajátítás szabályait. Ebben a megállapodásban is szerepet kap az államok között keletkezett vi ták rendezésének módja, az ilyen esetekben követendő lépések. Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás megteremti azt a lehetőséget, hogy az Unió előmozdítsa az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenységeket, széles körű jogi keretet hozva létre. Kérem tisztelettel a Ház támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony, a Jobbik vezérszónoka a következő felszólaló. Parancsoljon! (9.20) POTOCSKÁ NÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A T/6344. számú törvényjavaslat az Európai Unió tagállamai, valamint a Szingapúri Köztársaság közötti beruházá svédelmi megállapodás kihirdetéséről szól. Szingapúr gazdasági és társadalmi fejlődése minden ország számára példamutató lehet. Ahogy száz évvel ezelőtt Szingapúr maga volt a nyomornegyed, betegségek és a higiéniai körülmények tizedelték a társadalmat, ma arról tudunk beszámolni, hogy a világ egyik leggyorsabb ütemben fejlődő városállama, a gazdasági élet ázsiai központja, és mellette egy rendkívül jól élhető város. Az Európai Unió a világ fejlett országaival igyekszik olyan kétoldalú megállapodásokat kötni , amelyek segítik az európai uniós vállalatokat abban, hogy a világ fejlődő vérkeringésében stabilan jelen lehessenek. Mára elmondhatjuk, hogy Ázsia fejlődése olyan mértéket öltött, amit sajnos az európai országok csak szemlélnek. Ázsiában levetkőzték a ko nvenciókat, igyekeznek mindenben új megoldásokat találni, és törekednek arra, hogy a gazdaság és a technológia fejlődése során a társadalmak ne veszítsék el a kultúrájukat, a hagyományukhoz való viszonyukat. Az Európai Unió által a harmadik országokkal meg kötött megállapodásokat az Unió minden tagállamának ratifikálnia kell. Így kerül sor most ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalására és vélhetően megszavazására. A megállapodás kifejezi, hogy a felek erősíteni kívánják kapcsolataikat, biztosítani akarják eg ymást arról, hogy vállalataik a másik területén biztonságos környezetet, kiszámíthatóságot találnak. A megállapodás azt a szándékot is kifejezi, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzésével a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzióban kívánják a felek erősíteni gazdasági, kereskedelmi és a beruházások terén meglévő kapcsolataikat. Magyarország hangsúlyosan érdekelt abban, hogy az Európai Unió területére az olyan gyorsan fejlődő országok, mint Szingapúr, vállalkozásokat hozzanak, és Európa is része sülhessen abból a fejlődésből, amely Ázsiát jellemzi. Ma még Európa és az európai gazdaság számít, számolnak vele a világ fejlett és fejlődő területlein, meg kell ragadnunk tehát azokat a kapcsolatokat, amelyek biztosítják azt, hogy ne maradjunk le. Azonba n fel kívánom hívni a figyelmet az egyezmény 2.6. cikke „Kisajátítás” című fejezetére. Azért teszem ezt, mert ezen egyezmény alapján Szingapúr vagy bármely olyan ország, amelynek beruházásvédelmi megállapodása van akár az Európai Unióval, akár Magyarország gal, biztos lehet abban, hogy nem sajátítja ki az itt termelt vagyontárgyakat az állam úgy, hogy az számukra sérelmes legyen. Garanciális szabályok garantálják mindezt.
