Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - Egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára
1883 integrációs szervezete tagjaként nevesít egy új típusú szereplőt, a holding szövetkezetet. A holding szövetkezet biztosíthatja, hogy a szektor eddigi részjegytulajdonosai továbbra is szövetkezeti keretek között lehessenek az integráció résztvevői, s alkalmas arra, hogy folyamatosan nyitva álljon új belépők előtt. (22.00) A holding szövetkezet fő tevékenysé ge a szövetkezeti hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedések kezelése, egyéb tevékenységeket csak korlátozottan végezhet, így szerepe egyértelműen a tulajdonosi jogok gyakorlásában valósulhat meg. A törvényjavaslat a szövetkezeti hagyományok megőrzésé t és erősítését alapvető értéknek tekinti, ezért kiemelt jelentőségű jogokat biztosít az integráció legfőbb irányító szervében a holding szövetkezet, illetve annak természetes személy tagjai számára. E személyek ugyanis az integrációs szervezet igazgatóság i tagjai és felügyelőbizottsági tagjai többségének delegálásában, megválasztásában és visszahívásában meghatározó szerepet kapnak. A holding szövetkezet az integráción belül kiemelt szerepet tölt be, ugyanis szervezeti keretet biztosít a szövetkezeti hitel intézetek természetes személy tulajdonosainak jogaik gyakorlásához, ezért az integrációban való állandó jelenlétéhez jelentős társadalmi érdek fűződik. A törvényjavaslat ezért rögzíti, hogy kizárt annak a lehetősége, hogy a holding szövetkezet integrációs szervezeti tagsága kilépéssel vagy kizárással megszűnjön. Az integrációs szervezet mint központi szerv megújulásának fontos része, hogy tagjai már nem csupán a szövetkezeti hitelintézetek lehetnek, hanem az ellenőrző befolyásuk alatt működő szervezetek, az az a kapcsolt vállalkozások közül azok is, melyek a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt tevékenységet végeznek, például lízing- vagy faktoringtevékenységet. E rendelkezéssel erősödik azon kockázatközösség, amelynek résztvevői egymásra épülő szolgáltatásoka t nyújtanak a hazai pénzpiacon. A javaslat további célja, hogy az integrációs szervezet prudens működést biztosító intézményvédelmi, szabályozói, ellenőrzési tevékenysége kiterjedjen valamennyi tagjára, ideértve a holding szövetkezetet is, valamint a kapcs olt vállalkozásokra és az egységes informatikai rendszert működtető központi adatfeldolgozóra. Ezzel tovább erősíthető az integráció szabályos, szabályszerű és biztonságos működése. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat megújítja az in tegráció üzleti irányításáért felelős központi bankra vonatkozó szabályozást is, és a jövőben nem csupán hitelintézeti, hanem más pénzügyi intézményi formában is ellátható ez a jogkör. Ennek megfelelően módosul a szervezet elnevezése is. Központi bank hely ett integrációs üzleti irányító szervezetként látja el feladatait. Az integrációs üzleti irányító szervezet már nem kötelezően lát el kereskedelmi banki funkciókat, így elsődleges feladatává válhat az egységes üzleti működést támogató üzleti stratégia kije lölése és az ehhez kapcsolódó szabályozói feladatok ellátása. Mindez az integráció irányításának további racionalizálásához és egyszerűsödéséhez vezethet. A törvényjavaslat alapján az üzleti irányítási jogkör, mint említettem, a kapcsolt vállalkozásokra is kiterjed. A javaslat lényegesen szigorítja az integráción belüli egyetemlegesség szabályait. Az egyetemleges felelősség kiterjed az integrációs szervezet valamennyi tagjára, és megszűnik az egyes tagokkal szembeni követelések érvényesítésekor az igényérvé nyesítés sorrendisége, vagyis a jogosult bármilyen taggal szemben érvényesítheti követelését. A javaslat pontosítja az egyetemlegesség megszűnésének szabályait is, a törvény a tagság megszűnésének valamennyi esetére egységes szabályozást állapít meg. A tör vényjavaslat kismértékben pontosítja a szövetkezeti hitelintézetek tőkefedezeti közös alapjára vonatkozó rendelkezéseket is. A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény rendelkezéseinek kismé rtékű korrekciói is a törvényjavaslat részét képezik, amelyek a szövetkezeti hitelintézet integrációról szóló törvény módosítására tekintettel szükségesek. A javaslat
