Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációs és technológiai miniszter:
1871 DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációs és technológiai miniszter : Köszönöm szépen. A képviselő úr felszólított, hogy nehogy elmeneküljek innen vita nélkül. Képviselő úr nem volt itt az előző ciklusban, ahol mélyen késő esti vitákat folytattunk az oktatás különböző részeiről, és ott nem volt menekülés, hanem egyfajta szakmai vita alakult ki. Ez fog most is történni, úgyhogy ehhez szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni. Kezdjük ott, hogy én tudom, mi az alapkutatás. Itt volt két vél emény, a DK, illetve utána az MSZP részéről. Köszönöm mindkettőt egyébként. Az a helyzet, hogy tudom, mi az alapkutatás, és pontosan tudom azt is, hogy az alapkutatásnak mi az értéke és miért van szükség rá. Életem egy részében is alapkutatóként dolgoztam, aztán ez a kettő összefolyt, volt benne innováció és sok más dolog is. Tőlem senki olyat nem hallott, és ha valaki erre bármifajta bizonyítékot tud mondani, hogy én bárhol azt nyilatkoztam volna, hogy az alapkutatás nem fontos, csak az innováció, csak a t ermékfejlesztés, akkor, kérem, mutassa meg nekem. Néha gyorsan beszélek valóban, óhatatlanul ez egy hiba, de ilyet nem mondtam. Nem is gondoltam ilyet egyébként - nekem van alapkutatási saját tézisem, kontrollelméleti irány, semmint tézis , de butaság len ne ilyet mondani azért, mert ez egyébként nincs így. Amiről beszélünk alapvetően, az egy olyan környezet - hívjuk ezt most innovációs ökoszisztémának , ami Magyarországon jelen pillanatban ott tart, ahol tart. 21.ek vagyunk éppen, ’17ben 22.ek voltunk az európai innovációs scoreboard értékelési rendszerben. Ennek sokfajta indoka van. Ennek van egy részletezése. Néhány fontos dolgot kiemelnék, hogy mi is tartozik ebbe az értékelési rendszerbe, csak nehogy valaki azt gondolja, hogy ez a teherautófékek fej lesztését jelenti csak. Ez egy nagyon komoly értékelési rendszer. Ez kezdődik az emberi erőforrásokkal, ez egy jellemzője, ezt aztán lebontják különböző részekre. Itt nem állunk jól. Attraktív kutatási rendszerek, ez egy másik értékelési szempont. Itt szin tén nem állunk jól. Ahol jól állunk Magyarországon, ez az innovációbarát környezet. Valami miatt, amit valaki, azt hiszem, sérelmezett, hogy a magyar kormány miért nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az innováció Magyarországon más szintre kerüljön - és bízom benne, hogy nem akarjuk ezt azért szitokszóként használni , ott speciel pont jól állunk, mert ilyen környezetet teremtünk Magyarországon. Nem állunk jól a finanszírozásban. Az az egyik olyan eleme a magyar kutatási rendszernek, amiben valóban n em állunk jól. Egyébként ha megnézzük, hogy mennyit fordít a magyar közösség, mondjuk, GDParányosan az innováció, a kutatásfejlesztés finanszírozására, ez pont megfelel a 21., 22. helyünknek. Tehát ebben azért nagyon nagy csoda nincs. A probléma az, hogy ez így volt 20022003ban is. 2003 óta gyakorlatilag az állam által a kutatásfejlesztésre fordított összeg nagyságrendje nem változott, 120 milliárd forintot költöttünk 2003ban is és 120 milliárd forintot - 133 most ez, de ez tulajdonképpen egy kicsi el térés - költünk ebben az évben is. Ebből indult tavaly ősszel az egész rendszer átalakítási szándéka, hogy a magyar közösség nem finanszírozza jól a kutatási tevékenységet, hiszen ez egy olyan összeg, ami tulajdonképpen sem az alapkutatás, sem az innováció támogatására nem elégséges. Ezt a kormány ismerte fel. Ez az egyik alaptézise annak a dokumentumnak, ami tavaly ősszel született, hogy ezen lényegesen változtatni kell. Nem állunk persze másik oldalról rosszul, hiszen ha megnézzük, hogy 2002 óta a magyar vállalatok, tehát a gazdaság milyen forrást költ kutatásfejlesztésre, az meg dinamikusan növekedett. 2017ben, ez az utolsó értékelhető számunk, az akkori GDP 1,33 százalékát költöttük a kutatásra, innovációra. Ennek a háromnegyede vállalati költés és egy negyede az, ami a közösségnek bármilyen módon betudható lehet. Ez európai uniós forrás, vagy pedig a hazai források. Ezért döntött úgy a kormány, és ez látszik a 2020as költségvetésben, hogy 32 milliárd forinttal ezt a 130 milliárd forintot megemeltük. Ez 25 százalékos növekedést jelent, 2003 óta ezt egy kormány sem tette meg. Ezt el kellett fogadnunk, hogy van egy ilyen állapota ennek a dolognak. Az, hogy egyébként ezt a forrást mire akarjuk használni… - itt visszautalnék arra, hogy a fékrendszer fejleszt ése, bár most már fejlődtem, mert az szintén elhangzott, hogy az autonóm jármű egy magasabb szintű dolog, mint a fékrendszer. Tehát arra is költ a magyar kormány. Ez most ebben
