Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1854 esetben is átértékeli miniszterelnök úr a helyzetet, és egy ilyen lehetőséget teremt, ahogy a képviselőtársam is említette, hogy egy kicsit nagyobb távlatokból áttekintse a kormány ezt a helyzetet. Nézzük meg, mit is mondott Orbán Viktor még 2016ban az Akadémia közgyűlésén. Orbán Viktor szavait idézem. „Az Akadémiától azt várjuk, hogy legyen egy józan intés a politika felé: soha ne feledje el, a nemzet felemelkedése érdekében kötelessége támogatni a tudományos életet, és kötelessége biztosítani annak függetlenségét. Az oly gyakran hallható közvélekedéssel el lentétben nincsenek és nem is lehetnek semleges döntéseink és választásaink. A tudomány és a politika nem lehet öncélú, csakis közcélú.” Teljesen világos, hogy ez a törvényjavaslat nem közcélt szolgál, ez a nemzeti érdekeinkkel ellentétes. Ez az LMP állásp ontja is. Úgy látjuk, hogy ha a kormánynak az lett volna valóban a szándéka, hogy a hatékonyságát növelje, hogy azokat a reformokat végrehajtsa vagy katalizálja, amiről beszélt képviselőtársam is, akkor nem ilyen folyamatot indítottak volna el. Akkor konkr ét javaslatokat tettek volna, leültek volna tárgyalni, feltárták volna a lehetséges megoldásokat, és közösen az Akadémia vezetésével és minden érintettel megfogalmaztak volna konkrét javaslatokat és megoldásokat. Ha valóban fontos lenne a kormánynak a tudo mány, a tudomány támogatása, akkor olyan helyzetet teremtenének vagy nem hagynának egy olyan helyzetet, hogy jelenleg egy tudományos segédmunkatárs, aki egyetemi végzettséggel és jó eséllyel megkezdett doktori tanulmányokkal rendelkezik, nettó 150 ezer for intot keressen, vagy egy tudományos munkatárs, aki már általában tudományos fokozattal rendelkezik, nettó 185 ezer forintot keressen. Ha fontos lenne a tudomány, akkor tennének, hogy ez a helyzet változzon meg. Valóban, több képviselőtársamtól is elhangzot t, illetve az Akadémia vezetőinek a nyilatkozataiból, hogy az Akadémia működése kapcsán a kormány nem fogalmazott meg érdemi kritikát. Ezzel szemben a legsötétebb kommunista időszakot és kommunista eljárásokat idézve megalázták az Akadémia elnökét, és már ezzel a folyamattal, ezzel az egyéves tortúrával óriási károkat okoztak. Tehát függetlenül a törvényjavaslat elfogadásától, már óriási károkat okoztak a magyar tudományos életnek. Egyetérthetünk azokkal a felvetésekkel, akik azt mondják, hogy a valódi cél az, hogy közvetlen politikai irányítás alá helyezzék a kutatóhálózatot, és ilyen módon majd a tudományra és innovációra fordítható uniós fejlesztési források fölötti ellenőrzést érjék el. Nagyon fontosnak tartom, hogy ha itt van miniszter úr, akkor legaláb b itt helyben vitatkozzon azokkal az állításokkal és azokkal az érvekkel, amiket megfogalmaztak az érintettek. Én nagyon fontosnak tartom, hogy utaljunk arra, hogy a fiatal kutatók jelentik a magyar tudományos élet utánpótlását, és ők rendkívül nehéz helyz etben vannak. Nagyon kevesen vannak, egyre kevesebben választják ezt a szakmát. Említettem ezeket a fizetéseket, egészen döbbenetes. Most összehasonlíthatnánk különböző szakmákkal. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy döbbenetes az összehasonlítás. Fonto s odafigyelni arra, hogy mit mondanak a fiatal kutatók. Nem olyan régen alakult a Fiatal Kutatók Akadémiája, egy tudományos társaság, és ők megfogalmazták a jelenlegi helyzet kapcsán az állásfoglalásukat. Ezt szeretném legalább részleteiben itt önök elé tá rni. Ők azt mondták, hogy „a magyar tudományos élet autonómiájának bármilyen mértékű csonkítása az itthon maradó kutatók elszigetelődésével és nemzetközi versenyképességük csökkenésével járhat”. Az ő álláspontjuk szerint a minisztérium által beterjesztett törvénytervezet politikai befolyásolást megengedő struktúrát vázol fel, amely negatívan hathat a nemzetközi kutatói közösség magyar kutatókkal folytatott együttműködésére, valamint a kiváló magyar kutatók nemzetközi pályázatokon való indulási lehetőségeire és nyerési esélyeikre. Az akadémiai tulajdon használatával kapcsolatban is megfogalmaznak kritikát. Nem látják, hogy milyen módon biztosítanák mind a bérek, mind az infrastruktúra fenntartása kapcsán a forrásokat.
