Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1846 eredmény, illetve az út végén eredményalapú támogatás, az pontosan azt az innovációt fogja eredményezni, pontosan azt a hasznosságot fogja eredményezni, ami elvárható lenne ettől. Brenner Koloman mondta, hogy a nemzetközi tudományos élet itt most felbolydult ettől. Én azt hittem, ennél kisebb a magyar kutatói hálózat, de örülök, hogy ilyen hatást tudunk gyakorolni, hogy az egész nemzetközi t udományos élet felbolydul magyar hírektől vagy magyar kutatóktól. Nyilvánvalóan nagyon sok magyar kutatónak nagyon sok elismert, mind a múltban, mind a jelenben nagyon sok elismert nemzetközi publikációja vagy olyan díja, vagy a nemzetközi tudományos társa ságokban elismert szerepe van, amit nem szabad eltagadni. Senki nem beszélt erről, senki nem mondott semmi olyan kritikát, amely ezt célozná. Kizárólag az eredményességről, a projektalapú és a hatékonyságalapú finanszírozásról beszéltünk itt eddig. Azt sze retném kérni, hogy ezeken az alapokon folytassuk le ezt a vitát, hogy több támogatásból több kutatást kell megvalósítani, hatékonyabban kell finanszírozni ezt a rendszert. Emlékezhetnek rá a képviselőtársaim, akik régebb óta vannak itt, mint én, hogy a Tud ományos Akadémia az Országgyűlésnek benyújtott beszámolójában rendszeresen felhívja a figyelmet két dologra: az alulfinanszírozottságra és arra, hogy a jelenlegi intézményrendszer finanszírozása nincsen megfelelően koordinálva. A Tudományos Akadémia itt az Országgyűlés előtt saját maga ismerte el, hogy nincsen megfelelően koordinálva az intézményrendszer finanszírozása a Tudományos Akadémián belül. Ez az országgyűlési beszámolókból teljesen egyértelműen kiderül. Egyszerre van jelen a pazarlás és a hiány is. Illetve rengeteg helyen párhuzamosságok alakultak ki hasonló kutatásokban vagy hasonló területeken, amelyet nyilvánvalóan megint csak a pazarlás kategóriába lehet tenni. Az MTA kutatóintézeti hálózatában a teljesítmény a belső forrásallokációnál eddig nem volt szempont. Nagyon fontos behozni ezt a szempontot, és ezek, amiket elmondok, a Tudományos Akadémia saját beszámolóiból kiszedett idézetek. Szeretnék idehozni még egy idézetet. Emlékezzünk vissza 2006ra, amikor az MTA működésével és eredményességével kapcsolatos reformok igénye akkor, 2006ban újra felmerült, hiszen addig is, már korábban is többször felmerült ez a kérdés, de az akkori kormányzat kártékony és piaci liberalizációs eszközökkel tett eredménykísérletet a szervezet reformjára. És itt egy ga zdasági minisztertől szeretnék idézni, Kóka Jánostól szó szerint: „A magyar tudósokkal az a gond, hogy akik meghatározóak, vagy alkottak valami maradandót, már nem élnek, az MTAnak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak.” Ez volt a szocialisták Gyurcsány vezette kormányának a véleménye abban az időben. Nyilvánvalóan mi ezzel nem értünk egyet. (Molnár Gyula közbeszól.) Hogy? (Molnár Gyula: A pannon pumáva l mi van? - Az elnök csenget.) Majd később párbeszédet is folytathatunk a vita során, ez nem a vezérszónoki körnek a helye. És ugye, valljuk be, hogy kutatóhelyeket vontak össze, illetve szüntettek meg 2006 és 2010 között. Az MTA reformért felelős vezetői szerint pedig elsősorban az egyszemélyes kutatások támogatásait hagyták abba, arra ösztönözve a kollégáikat, hogy ezeken a területeken ne folytassák ezt a kutatást. Tehát innen indultunk. Én azt gondolom, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslat szerint - akár a miniszter úr által elmondottak, akár Pósán képviselőtársam által elmondottak alapján, illetve, amire próbáltam utalni - a XXI. századi kihívásokra jelentős és releváns válaszokat adó kutatóhálózatra van szüksége Magyarországnak. Magyarországnak ny ilvánvalóan kis országként, kis országként... - nagyon sok kis ország nem tudja megengedni magának, hogy óriási szélességű vagy mértékű alapkutatása legyen. (19.20) Nyilvánvalóan itt nem a világhírű magyar matematikai vagy fizikai alapkutatásra gondolok, de ezeket a kutatásokat legtöbbször kis országok megvásárolják, de nagyon fontos, hogy az ezt követő, akár alkalmazott kutatásban olyan eredmények szülessenek, amelyek mind a magyar gazdaság, mind
