Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter, a napirendi pont előadója:
1837 megteremtésével. A társadalmigazdasági hasznosság szempontjának fokozottabb érvényesítése a korábbinál is nyomatékosabb igényként jelenik meg, miután a kormány a gazdaságvédelmi akciótervben arról döntött, hogy a kutatásfejlesztésre és innovációra szánt éves forrásmennyiséget 2020ban 32 milliárd forinttal emeli meg. E körülmények együttesen nagymértékben indokolják és halaszthatatlanná teszik a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs intézményrendszer és a finanszírozási struktúra átalakítását. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a kutatásfejlesztés és innováció új szervezeti és finanszírozási modelljének kialakításával olyan kons trukció létrehozása, amellyel lehetővé válik a források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználása, a rendszer szereplői közötti együttműködések erősítésével a hazai kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységre fókuszálása, és ez által Magyarország versenyképességének a növelése. Az új struktúra részeként létrejön az egységes szerkezetű finanszírozás az egységes NKFI Alap formájában, amely az eddigi széttagoltság megszüntetése mellett lehetővé teszi a források allokálásának optimal izálását, a tudományos és szakpolitikai szempontok egységes érvényesülését. A 32 milliárd forintos összeg az NKFI Alapba fog jutni. A teljesítményalapú finanszírozás irányába való elmozdulás jól mutatja, hogy a többletforrásokból elsősorban az innovációs v ersenypályázatok és a tématerületi kiválósági program, valamint a nemzeti kiválósági központok részesülhetnek. A jelenlegi tervek szerint e két területre fordítjuk a jövő évre tervezett összes forrásnövekmény több mint kétharmadát. A törvényjavaslat szerin t a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapban a jövőben elkülönül az innováció finanszírozása a kutatás finanszírozásától. A kutatási alapba tartozó forrásokat kizárólag kutatóintézeteknél és felsőoktatási intézményekben, valamint egyéni kutatói kiválóság finanszírozására lehet majd felhasználni. A kutatási alap rendeltetése az értékteremtő, társadalmilag hasznos kutatási projektek finanszírozása versenypályázatok keretében. Az innovációs alap elnevezésű alaprész támogatja a vállalati innovációt, a piacorientált, túlnyomórészt az akadémiai, egyetemi és vállalati szektor által közösen megvalósított kutatásfejlesztési tevékenységet. Az uniós támogatási struktúrát tükröző szerkezet elősegíti a közvetlen irányítású uniós támogatási alapokhoz való hozz áférés növekedését, általa javulhat a kutatók és a kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya. Tisztelt Országgyűlés! Javaslatunk értelmében létrejön a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztés i és Innovációs Hivataltól független, kizárólag a kormánynak felelős testületként felügyeli az NKFI Alap működését. Az NTT véleményt alkot a kormány kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban is. Az NTT a kormányzati és az egyetemi, tud ományos, gazdasági, vállalati szféra képviselőiből álló testület, amelyen keresztül valamennyi érintett közösen tehet javaslatot, illetve bizonyos esetekben hozhat döntést a kutatásfejlesztést és az innovációt érintő kiemelkedő területeken. Így különösen az NTT véleményt nyilvánít az NKFI Alap felhasználásának az elveiről, figyelemmel kíséri az alap felhasználását, és ajánlásokat fogalmaz meg a kutatásfejlesztéssel és az innovációval összefüggő stratégiai jelentőségű kérdésekről. A kormány a támogatáspoli tika rendszerének újragondolásától azt várja, hogy annak eredményeként önfenntartó, piaci alapú működési modellek is létre fognak tudni jönni. Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy a hazai kutatóintézethálózat tudományos teljesítménye a magyar gazd aságra és társadalomra kifejtett hatása érdemben növekedjen, a nemzetközileg sikeres modelleket alapul vevő új irányt és struktúrát javaslunk felállítani, alapfinanszírozás helyett pedig teljesítményalapon elosztott költségvetési támogatásra szükséges a ha ngsúlyt helyezni. A törvényjavaslat elfogadásával létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely hozzájárul a kutatóintézethálózat hazai alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához. Ki kell emelnem, hogy a törvényjavaslat a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi státuszát nem érinti. Az Eötvös Loránd kutatóhálózat a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet
