Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - Egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1804 ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Csárdi Antal képviselő úr. Parancsoljon! Öné a szó. CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportj a részéről : Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Hát, bocsánat, leszakad az arcom… (Derültség az ellenzék soraiban.) Hogy államtitkár úr az expozéjában ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán ki merte mondani a száján, hogy ökológiai szempontok - h át, komolyan, visszafele vettem a levegőt. (Derültség az ellenzék soraiban.) Mert az elmúlt évek parlamenti munkája sok mindenre megtanított minket, többek között arra, hogy a Fideszkormány által benyújtott törvények címe többnyire félrevezető, a címéből nem lehet következtetni sem a törvény tartalmára, sem a valós szándékra. Az Orbánkormány már teljesen leszokott arról, hogy egyenesen beszéljen, nevén nevezze a dolgokat, és olyan törvényeket vagy törvénymódosításokat nyújtson be, amelyben a cím, a törvén yalkotói szándék és a tartalom összhangban áll, és nem utolsósorban lehetőség szerint közérdeket képvisel. A fideszes jogalkotás, törvényalkotás olyan mélyre süllyedt, hogy magánérdekek és hatalmi manipulációk legitimációs eszközévé vált ahelyett, hogy a j övőnket, a magyar emberek jövőjét, az országot és a demokrácia kiteljesedését szolgálná. A kormány jogi szabályozási ámokfutása már régen megcsúfolja az Alaptörvényben lefektetett jogainkat is. Ennek a bevezetésnek kitűnő példája az előttünk fekvő törvényj avaslat. A 13 fajsúlyos törvény módosításából álló saláta lényege, hogy tovább erősítse a NER és prominensei hatalmát és befolyását, szabályok alóli mentesítését, a jogszabályok egyedi értelmezését és a gazdagodás lehetőségét. A törvény a Fideszbirodalom érdekkörének tevékenységi spektrumának nagy részét felöleli, kivéve a termőföldeket, mert az ma már „megfelelő” kezekben van. Itt kérem a „megfelelő”t idézőjelbe tenni a jegyzőkönyvvezetőktől. A tét most a következő: budai Palotanegyed, Normafaprojekt te streszabása, egész Budapest fejlesztésének egy kézben tartása 2030ig. Itt van a nyakunkon az önkormányzati választás, és ha másból nem, ebből a törvényjavaslatból tökéletesen kiolvasható, hogy a budapesti önkormányzati választásokkal öszszefüggésben önök nem magabiztosak. Az ilyen törvények miatt nem tudnak magabiztosak lenni, kérem tisztelettel. Budapest és a budapesti agglomeráció felügyelete, hogy mi miből és mely cégek által valósulhasson meg; a Balaton üzletszerű magánosítása, amiről már képviselőtárs aim is beszéltek; mentesítés lezsírozása, kizárólag állami és önkormányzati tulajdonú, forgalomképtelen vagyonelemek elidegenítési tilalmának feloldása; a fejlesztések és a megvalósítás további központosítása; a hatósági és közbeszerzési kötelmek lazítása; további felhatalmazások fakivágásokra, nemzetközi sportesemények és létesítmények erőn felüli és a szükséges mértéken felüli megvalósítására; az ország infrastrukturális elemeinek, utak, magasfeszültségű távvezetékek térbeli elhelyezését megkötő eddigi e lőírások feloldása. De menjünk sorban, nézzük meg ezt tételesen! A bányatörvény módosítása esetében úgy tűnik, hasznos lehet, hogy a külfejtéses művelésű bányatelket akkor lehet megalapítani vagy horizontálisan bővíteni, ha az erre vonatkozó előírások telj esülnek, és a bányászati tevékenység befejezését követően az igénybe vett területekre vonatkozó újrahasznosítási cél a településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelel. Milyen kár, hogy a javaslat szerint csak ebbe már nem tartozik bele automatikusan a z a korábbi követelmény, miszerint tájrendezés megvalósítása, a tönkretett terület, a károkozás helyreállítása. Ismerjük a külszíni bányák kinézetét, hatását, valamiért mégis pont ezt a legdrágább elemet felejtették ki. A világörökségről szóló törvény módo sításakor hogyan kell értelmeznünk, hogy ezután az illetékes főhatóság a honlapján olyan követelményeket tartalmazó iránymutatást tehet közzé, amely a hatósági eljárás során érvényesítendő, és az iránymutatáshoz vagy annak módosításához a kulturális