Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - Egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára
1797 Családtámogatási, gazdasági és idegenforgalmi szempontok alapján vetődtek fel igények, és ennek megfelelően, természete sen szem előtt tartva azt, hogy a természeti környezetünket is védeni és óvni kell, egyszerűsíteni szeretnénk a beépítésre szánt területek kijelölésének szabályait, valamint a Balatonparti ingatlanok tekintetében is az önkormányzatok munkáját megkönnyíten dő elővásárlási jogot szeretnénk biztosítani a települési önkormányzatok számára. A törvény módosítja a Normafa parkkal kapcsolatos törvényt is, ott egy történelmi sportterület rekonstrukciója, fejlesztése van folyamatban, viszont fontosnak tartjuk, hogy p ontosan meg legyenek határozva azok a paraméterek is, amelyek alapján az egyes ingatlanok beépíthetőek, így például a telkek beépíthetősége vagy az építménymagasság tekintetében is. Emellett a törvény pontosításokat tartalmaz az érintett ingatlanok felsoro lásában is, bizonyos ingatlanok bekerülnek, bizonyos ingatlanok pedig kikerülnek ebből a csomagból. Módosításra szorul a bányászatról szóló törvény is. A külfejtéses művelésű bányatelkek esetében a településrendezési tervben fel kell tüntetni ezeket a telk eket a műszaki üzemi terv elfogadásáig, ugyanakkor meg kell követelni a bányatulajdonosoktól azt, hogy amennyiben a művelést, a bányászati tevékenységet befejezték, akkor a településrendezési tervben foglalt célokra alkalmassá kell tenni az újrahasznosítás keretében a bányatelkeket. Módosul a nemzeti vagyonról szóló törvény is. Ez egyszerűsítést tartalmaz a tekintetben, hogy a magyar állam tulajdonában álló, illetve az önkormányzat tulajdonában álló közterületek, közparkok, közutak hogyan kerülnek át az önk ormányzat tulajdonából az állam tulajdonába, illetve az állam tulajdonából adott esetben az önkormányzatok tulajdonába; mindezt ingyenesen lehetővé teszi a törvény azzal, hogy természetesen funkcióváltozásra nem kerül sor, nem kerülhet sor, azokat funkciók at, amiket korábban is betöltöttek ezek az ingatlanok, továbbra is be kell tölteni. A kulturális örökség védelméről szóló törvény már tartalmaz egy lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a kiemelt nemzeti emlékhelyek milyen jogi sorsra jutnak, azaz ki lesz eze knek a tulajdonosa. Kiemelt nemzeti emlékhely egyébként az előttünk lévő Kossuth tér, és ez az ingatlan az Országgyűlés Hivatalának kezelésében, állami tulajdonban van a törvény erejénél fogva. A nemzeti összetartozás emlékhelye, amely a Kossuth tér mellet t található terület, szintén kiemelt nemzeti emlékhellyé válik, és így az Országgyűlés Hivatalának kezelésébe mint állami tulajdon fog kerülni. A világörökségről szóló törvény módosítására is sor kerül. Itt egyértelműsítésekre kerül sor, é s bizonyos fokú egyszerűsítésekre, azért, hogy a végrehajtási rendeletek is megfelelően értelmezhetőek legyenek. A kezelési terv - ami minden világörökségi helyszín része, tehát meg kell alkotni ezeket a kezelési terveket - pontos tartalmi elemeinek meghat ározására fog sor kerülni ebben a törvényben, amennyiben a tisztelt Országgyűlés ezt elfogadja, és az eljáró hatóságok számára ez a törvény lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a szakmai követelményeket mint iránymutatásokat fogalmazzák meg, és ezzel is elősegítsék a későbbiek során a jogalkalmazás folyamatát. Budapest és az agglomeráció fejlesztése is kiemelten fontos állami feladat, és ökológiai értelemben bizonyosfajta változtatásokat kell eszközölnünk, hiszen nyilvánvaló, hogy a településhatárok nem e snek egybe az ökológiai határokkal. Ezért a fapótlás esetében nem kell ragaszkodni ahhoz, hogy a fapótlás egy kerületen belül valósuljon meg, hanem az ingatlanhoz érdemes igazítani. Így amennyiben fakivágás történik, az ingatlan területétől egy kilométeres területen belül kell biztosítani a fapótlás lehetőségét - ez észszerűbb és ökológiailag is helyesebb szabály, mint a korábbi szabályozás volt , egyben előírja a törvény a fapótlás kötelezettségét azokban az esetekben nagyobb mértékben, mint korábban, ami kor egy építmény miatt kerül sor a fa kivágására. Korábban is a fa átmérőjében volt ez a szám meghatározva, most a fa átmérőjének 150 százalékában kerül meghatározásra, tehát jóval szigorúbb lesz a szabályozás a korábbiaknál. Tisztelt Országgyűlés! A fenti ek tehát egyfajta adminisztratívtehercsökkentést is jelentenek, egyszerűsítést jelentenek az állampolgárok számára, elősegítik azt, hogy az életminőség Magyarországon javuljon, s azt a társadalmi célt, ami, azt gondolom, közös társadalmi célunk kell legye n, hogy a következő években, évtizedekben Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává
