Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő, összevont vitája - ELNÖK: - MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1736 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Könnyű helyzetben vagyok, mert reggel 9 órától gyakorlatilag szinte minden ajtót kinyitot tak, ami a gazdaságpolitika és az adórendszer kérdéseit illeti. Miniszter úr sem csak szűken ezzel a kétoldalas törvényjavaslattal foglalkozott, hanem megpróbált nekünk egy értelmezést adni, hogy miért is vagyunk kiváló és jó helyzetben. A sürgősség mindig mutatja a tervszerűséget, adórendszerbeli vagy adómódosításokat sürgősséggel benyújtani az álmoskönyv szerint sem túl jó, de ezt majd szerintem bízzuk a könyvelőkre és a könyvvizsgáló cégekre. Nagyon sokszor elmondtuk, de szeretném még egyszer rögzíteni, általában úgy gondoljuk, hogy azok a mondatok, amiket önök itt kommunikációs szempontból elmondanak, miszerint az adócsökkentés, az adóegyszerűsítés, a vállalkozási terhek csökkentése volt az elmúlt évek célja, üres halmazok maradtak. Jelentős részben az e mbereknek, sem az egyéni vállalkozóknak, sem pedig a vállalkozásoknak, ha nagyon szűken és szigorúan végiggondolják a saját életüket, akkor nem ez az első számú gondolatuk. Továbbra is úgy gondoljuk, s ezt elmondtuk 2011 után minden alkalommal, hogy a szoc iális hozzájárulás legnagyobb problémája az, hogy ez egy adójellegű bevétel, ez nem egy járuléktípusú bevétel, és az a probléma, tisztelt miniszter úr, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy nagyon piaci és nagyon alacsony a bizalmi index önökkel kapcsolat ban. A szociális hozzájárulással kapcsolatban ma látszólag elmondhatják önök, hogy olyan felhasználási módja van, ami megfelel a nevének, de bármelyik pillanatban lehet egy olyan helyzet, amikor a miniszterelnök vagy valaki úgy dönt, hogy más, fontosabb cé lokra kell fordítani a költségvetés bevételét, hogy teljes egészében más célokat fog ez a forrás szolgálni. Szeretnék még egy nagyon fontos dolgot elmondani ebben a körben, ezt a következő napokban a költségvetés kapcsán többször el fogjuk tudni mondani, e zt számtalan helyen fel lehet villantani. Szóval, az az igazi probléma, miniszter úr, hogy egy nagyon kegyelmi időszakban, ami a világgazdaság, az európai gazdaság és Magyarország számára egy kegyelmi időszak volt az elmúlt nyolckilenc esztendőben, önök n em építettek egy modern Magyarországot. Egy olyan időszakban, mikor gyakorlatilag nem volt gazdasági válság, amikor szűkebb értelemben is békés volt körülöttünk a világ, amikor alacsonyak voltak az energiaárak, amikor rendkívül nagy mennyiségű külső pénz, külső forrás érkezett a magyar gazdaságba, akkor önök ezt a pénzt nem arra fordították, hogy megpróbálják az oktatást rendbe rakni, megpróbáljanak egy olyan iparágat fejleszteni, amelyik Magyarország hosszú távú fejlődését szolgálja, hanem ezt a pénzt, enn ek a pénznek a jelentős részét betonba öntötték. Azt tudjuk a történelemből, hogy amikor valaki ilyen nagy ívű építkezéseket tesz, az amilyen struktúráknak kedvez, nem az állami struktúráknak, de nem akarok most ilyen szempontból egy nagyonnagyon szűk pol itikai mezsgyére tévedni. Az a probléma, hogy amikor majd évtizedek vagy ennél távlatosabb időszak után vissza fognak tekinteni az önök első kilenc esztendejére, akkor sajnos azt kell mondjam, hogy az önök unokái nem lesznek büszkék, de önök sem, ha még ak kor élnek, nem lesznek büszkék arra, amiket most elmondtak, mert egyáltalán nem olyan országot építettek, amelyik adott esetben egy kritikus helyzetben képes lenne a saját maga problémáit megoldani. Magam is szeretnék csatlakozni jobbikos képviselőtársam h ozzászólásához. Örülök, hogy az indoklásban és az eddigi felszólalásokban elmondták, hogy az egy fényes gazdasági eredmény terméke, amit ma itt röviden és rendkívül gyorsan tudunk tárgyalni. Valójában a 2016os hatéves bérmegállapodás eredményeképpen önök ezt kötelezően vállalták, ráadásul, miniszter úr, mondjuk ki azt, hogy már a tavalyi költségvetésben jelezték, hogy ennek 2019ben jönni kell. Ehhez képest most 2019 júniusában vagyunk, és ez július 1jétől fog hatályba lépni, tehát ennek a bevezetésével f él évet csúsztak. Persze, mindenképpen azt gondoljuk, hogy üdvözlendő ez a hatéves bérmegállapodás. Most hallottam öntől egy számot, hogy ez a hatéves bérmegállapodás milyen gazdasági növekedést eredményezett. Kíváncsi lennék, hogy ezt hogyan számolták ki, de nyilván megvannak erre a módszerek.
