Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1716 szociális tárca államtitkára volt, az akkori kormánypárti többség tagja v olt, ezekkel a javaslatokkal akkor is élhetett volna. De valahogy úgy látjuk, hogy a szocialista képviselők, amikor ellenzékben vannak, akkor könnyen ígérgetnek, könnyen tesznek javaslatokat, amikor pedig kormányon vannak, akkor meg pont ezzel ellentétesen cselekednek, pont ezzel ellentétes irányú jogszabályokat fogadnak el, elvesznek egyhavi nyugdíjat, elvesznek a pedagógusoktól egyhavi bért, és még folytathatnám, ellenzékből pedig „jobbnál jobb” javaslatokkal próbálnak élni. Tisztelt Képviselő Úr! Itt a p arlamentben is már számtalanszor idéztem önt is, meg Szűcs Erikát, egykori vezetőjét, miniszterét és Gyurcsány Ferencet is, hiszen a 2010 előtti években, amikor önök kormányon voltak, számtalanszor mondták, hogy ez a rendszer, amely a korábbiakban működött , egy nem jól működő rendszer. Azt mondták önök, hogy több százezer olyan ember van, aki valamiféle rokkantellátást kap, pedig igazából munkaképes is lenne és igazából dolgoznia kellene. Csakhogy semmilyen irányba nem tettek lépéseket, sem abba az irányba, hogy akik rokkantellátásban részesülnek és valóban nem tudnak dolgozni, azoknak érezhető mértékben növekedjen a juttatása, sem abba az irányba nem tettek lépéseket, hogy akik munkaképes vagy rehabilitálható állapotban vannak, azok minél inkább munkahelyet tudjanak maguknak választani, és munkabérből tudjanak élni. (9.30) Már csak azért sem, mert a munkanélküliség persze ebben az időszakban rekordmagasságokba, 12 százalék környékére emelkedett. Ezzel szemben mi 2010 után azt mondtuk, hogy akinek lehetősége van a fizikai adottságai révén arra, hogy dolgozzon, és ezáltal ne segélyből éljen, hanem munkabérből éljen, ne pár tízezer forintot kapjon valamiféle juttatás formájában, ami általában a szocialistáknak volt a rendszere, hanem akár százezer vagy több szá zezer forintot keressen munkabérként, akkor inkább ebbe az irányba menjünk. És ez nem önmagától jön létre, ez nem pusztán jó szándék kérdése, hanem nagyon sok jogszabálymódosítás és többletforrás van mögötte, hiszen a rehabilitációs kártya bevezetésével m égiscsak meg tudtuk többszörözni azoknak az embereknek a számát, akik megváltozott munkaképességűként tudnak dolgozni, és több tízezer embernek tudtunk ezzel segítséget nyújtani.Két okból is: egyrészről, mert a rehabilitációs kártyával elismerjük azt, hogy a munkáltatónak valamiféleképpen egy többletodafigyelést jelent az, ha megváltozott munkaképességűt alkalmaz, akár a betanítás keretében, akár a későbbiekben a munkaszerződés kapcsán, éppen ezért ők az általuk fizetett közteherből kedvezményre tarthatnak igényt, másrészről pedig jó gazdaságpolitikával több mint 700 ezerrel növeltük a foglalkoztatottak számát, amiből több tízezer ember megváltozott munkaképességűként foglalkoztatott. Tehát egyszerre tudtuk a munkáltatót is meg a megváltozott munkaképességű munkavállalót is érdekeltté tenni abban, hogy dolgozzon, így sok tízezer ember kilépett a segélyek világából, és most már munkavállalóként tevékenykedik. Önök ezt az egész új felépített rendszert meg akarták akadályozni, egyrészről itt a parlamentben nem szavazták meg, utána pedig Alkotmánybírósághoz fordultak. De az az alkotmánybírósági döntés, amit ön itt idézett a felszólalása elején, egyáltalán nem váltotta be azokat a szándékokat, amiket önök mondtak korábban, hogy most az egész rendszert itt eltörlik , az egész rendszert visszamenőlegesen majd megsemmisíti az Alkotmánybíróság, meg tulajdonjogi meg más védelmek okán itt egy visszamenőleges hatályú teljes újraszabályozása lesz a területnek, hanem az Alkotmánybíróság részletszabályokban a jövőre nézve is írt elő jogszabályalkotási feladatot a kormányzat számára. Tehát egyáltalán nem azt az álláspontot osztotta az Alkotmánybíróság, amit önök anno beadványként benyújtottak. Itt egy rendkívül nehéz feladatot írt viszont elő az Alkotmánybíróság a kormányzat sz ámára, amit egyébként soha senki még Magyarországon - meg lehet, hogy máshol sem - nem tudott megugrani, ugyanis azt kell orvos szakértőnek megállapítania, hogy egy, kettő, három vagy négy évvel ezelőtt valaki mennyire volt munkaképes állapotban.
