Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 3. hétfő - 69. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. KEPLI LAJOS (Jobbik):
1594 Köszönöm, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kepli Lajos képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Klímavészhelyzet Magyarországo n” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti képviselőtársaim, önök ígéretet tettek valamennyien. Nyolc évvel ezelőtt Magyarország Alaptörvényében a nyolcadik mondatban meg ígérték, hogy „Felelősséget vállalunk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.” Mit tettek ígéretük teljesítéséért? Tetteke egyáltalán valamit? Ígéretük ki jelentése óta hazánk brutális pusztítás áldozatául esett, az erdők, a szántóföldek, a folyók, a vizek, a levegő, és még sorolhatnám hosszan. Ugyanakkor pusztítás áldozatául estek a kórházaink, iskoláink, az oktatás, az elszegényített és totális ellenőrzés alá vont önkormányzatok. Össze van törve a civil társadalom, és jelenleg éppen a Magyar Tudományos Akadémia szétverésén fáradoznak. Miközben ezt a helyzetet az Országház ablakából figyelik, gyermekeink vonulnak ide péntekenként, és tábláikon jelzik felénk, hogy a politika változzon, ne a klíma, és hogy legyen egyáltalán jövőjük, ezt követelik. A felelősség pedig itt van a mi kezünkben, csak és kizárólag a mi kezünkben, mi fogjuk eldönteni a törvények megszavazásakor, hogy gyermekeinknek lesze élhető jövője . Olyan mértékben mérgezzük környezetünket a vegyszerekkel, annyi szennyező energiát használunk és annyira pazarló módon élünk mi, emberiség, hogy egy szennyező, eldobható fogyasztói társadalmat alakítottunk ki a profit és a kényelmünk miatt, és ha nem cse lekszünk most, mindezek hamarosan az emberiség vesztét fogják okozni. A klímaváltozás elleni és a környezetünk megóvásáért folytatott küzdelem közös ügyünk. Ez egy politikai ügy, hiszen politikai akarat kell a rendszerszintű változáshoz, de nem szabad, hog y csak egyes pártok ügye legyen, hiszen saját gyermekeink jövője a tét. Az elmúlt fél évben már nemcsak a tudósok, hanem az őket megértő politikusok és képviselők is azt mondják világszerte, hogy nem egyszerűen egy klímaváltozásban élünk, hanem ez már égha jlati vészhelyzet. Halljuk meg a gyermekeink, a tudósok és a világ értelmesebb politikusainak a hangját, és kötelezzük el magunkat ennek a haldokló civilizációnak, gyermekeinknek és unokáinknak a túléléséért! A következő években - csak hogy egy példát emlí tsek - a Földön élő rovarfajok 40 százalékát a kihalás fenyegeti. Nem kell mondanom, hogy ez az ökoszisztéma egészének a felborulásához és ebből következően globális élelmiszertermelési válsághoz fog vezetni, melynek a következményei beláthatatlanok. Az é ghajlatváltozás Magyarországot sem kíméli. Hazánk gyorsabban melegszik, mint a világátlag. 2018 volt a legmelegebb év 1901 óta. Tavaly nyáron a Duna vízállása olyan alacsony volt, hogy többször is rekordot döntött, negatív rekordot. Korábban trópusinak tar tott betegségek egyre gyakrabban fordulnak elő nálunk is, az aszályok pedig az élelmiszertermelésünket veszélyeztetik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon kisméretűrészecskeszennyezés miatt évente közel 13 ezer ember ha l meg; ez a szám Európára vetítve 430 ezer fő. Ennél is nagyobb probléma, hogy a légszennyezés által okozott megbetegedések száma nagyságrendekkel nagyobb még ennél is. Magyarország energiaellátásának körülbelül kétharmada fosszilis tüzelőanyagokból szárma zik, s az üvegházhatású gázok kibocsátása is nemrég újra növekedésnek indult. A globális felmelegedés szkeptikusainak jeleznénk, ha még akad egyáltalán ilyen közöttünk, hogy 20022006 között Grönlandon mintegy 280 gigatonnányi jég tűnt el évente. A sziget 14 év alatt az alacsonyabb fekvésű parti területeken közel 4 méternyi vastagságú jégtömeget vesztett el. A párizsi klímaegyezmény egy apró siker, de ugyanakkor kudarc is a másik oldalon - a megállapodás nem elég ahhoz, hogy megelőzze a globális civilizáció összeomlását. A tudósok szerint körülbelül 1012 évünk van hátra, hogy valamit tegyünk még a folyamat visszafordítására. (15.20)
