Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A Magyarország Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint A Magyarország és Románia között a minősített adatok kölcsönös... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
158 Az egyezmények egyebek mellett rés zletezik a biztonsági együttműködést, a minősített adat továbbítását, sokszorosítását, fordítását vagy éppen megsemmisítését érintő szabályokat, továbbá kijelölik a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, valamint meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyek a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandók. Az egyezmény célja, hogy védje a szerződő felek, ez esetben Románia és Magyarország, valamint Luxemburg és Magyarország joghatósága alá tartozó állami szervek közötti együttműködés során kicse rélt vagy keletkezett minősített adatokat, éppen ezért kérem, támogassák az egyezmény kihirdetését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a sz ót VargaDamm Andrea képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VARGADAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország Kormánya és a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetését, valamint a Magyarország és Románia között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezményt együttesen tárgyaljuk, mely két tétel, T /4068. és T/4358. számon került a tisztelt Ház elé. Amint látják, tisztelt képviselőtársaim, azért a két egyezmény címe között különbség van, méghozzá akként, hogy míg a Luxemburgi Nagyhercegséggel adatok cseréjéről is beszélünk, addig Romániával csak a kö lcsönös védelemről beszélünk. Mi is ezek között a különbség? Nagy valószínűséggel az is különbség lehet, hogy természetes módon Magyarország azért igen óvatos abban, hogy bár szövetségi rendszerekben vagyunk együtt, de mely országokkal cserélünk és mely or szágokkal alapvetően inkább a minősített adataink védelmét helyezzük előtérbe. Nagy valószínűséggel, miután az egyezmények szövege is különbözik egymástól, bár nem oly feltűnően, de azért tartalmában igen, így feltétlenül meg kell különböztetnünk a két fél lel való viszonyunk tartalmát. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy természetesen, miután a globális világ kihívásai minden alkalommal próbára tesznek minket, különösen a technológiai fejlődés azon szintjén, amin vagyunk, hogy minősített adatok hogyan kerülnek át e gyik országból a másikra, egyik kontinensről a másikra, üdvözlöm magam is azt, hogy országunk és az Európai Unió tagországai is védik érdekeiket, és olyan megállapodásokat kötnek egymással, amelyek valamelyest garantálják, hogy egymás minősített adatainak cseréje vagy valamifajta információ megszerzése után ezeket az adatokat védik. De ha már itt fekszik előttünk e két törvényjavaslat, ha megengedik, röviden kitérnék arra, hogy a két országgal milyenek a diplomáciai, történelmi hagyományaink. De mielőtt ezt megteszem, szeretném jelezni, hogy egy dolog miatt örülök, hogy ma a török egyezményt és e két egyezményt a tárgyalási sorrendben megcserélték, azért, mert el kell mondanom, hogy a Belügyminisztérium mintául szolgálhatna a majdan később megérkező honvédel mi miniszternek a jogszabályok és a törvényjavaslatok indoklásának minősége vonatkozásában. E két javaslat indoklása olyan minőségű, amelyet minden nemzetközi egyezménynél, sőt alapvetően minden törvényjavaslatnál elvárnánk, úgyhogy meg szeretném köszönni a Belügyminisztérium munkatársainak munkáját, mert azt láttam az elmúlt 9 hónapban, hogy amikor ők terjesztenek be javaslatot, akkor az indoklásaik teljes körűek, érthetőek, koherensek és előremutatóak, míg akár a Külügyminisztérium, akár a Honvédelmi Mini sztérium bizony jelentősen silányabb javaslatokat terjeszt elő, hangsúlyozottan nem a normaszöveg vagy nem elsősorban a normaszöveg, hanem az indoklás vonatkozásában. (16.40) Luxemburggal 1924től volt akkreditált ügyvivőnk Brüsszelben, majd pedig 2001 é s 2009 között nagykövetségünk működött Luxemburgban. A nagykövetséget takarékossági okokból bezárták, és a brüsszeli nagykövetség havi egyszeri konzuli jelenléttel biztosítja a diplomáciai kapcsolatainkat. Úgy
