Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. május 28. kedd - 68. szám - A 2020. év nemzeti összetartozás évének nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1492 Ez a keretrendszer tette lehetővé azt is - és Magyarország gazdasági erősödése , hogy ’14től folyamatosan a szülőföldön való boldogulás irányába tudtunk előrelépni, és gazdaságfejlesztési programokat indítottunk el a Kárpátmedencében, először a Vajdaságban, utána Kárpátal ján, majd Erdélyben, Felvidéken, Muravidéken, illetve a horvát Baranyában. Nyilván ezeket a gazdaságfejlesztési programokat csak úgy lehetett elindítani, hogy egyeztettünk az ott élő magyarsággal, politikai érdekképviseleteikkel, és természetesen az utódál lamok kormányaival is egyeztetnünk kellett annak érdekében, hogy ezeket a programokat be tudjuk vezetni, és ezek a programok el tudjanak indulni. Tízezres nagyságrendben támogatja Magyarország a határain kívül élő és dolgozó vállalkozókat, mert ezek a váll alkozók 92,5 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, 45, 56, akár 10 magyar embert egyegy kisvállalkozásban. Ez azt jelenti, hogy legalább ennyi magyar családon tudunk segíteni, és tudunk biztos jövőt adni nekik, gyermeket tudnak vállalni, ezek a gyerekek magyar intézményekben tanulnak, szülőföldjükön válnak magyarrá, és nagyon reméljük, hogy jóval kevésbé hagyják el a szülőföldjüket a Kárpátmedencei felnövekő magyarok, mint az elmúlt évtizedekben tették meg ezt, hiszen a szülőföldjükön tudnak maj d boldogulni. Nagyon sok eredményünk van az elmúlt időszakban, ilyen fontos eredmény az is, hogy ’18ban a Magyar Állandó Értekezlet elfogadta a zárónyilatkozatában azt, hogy a programjaik és tevékenységük fókuszába a családok támogatását helyezi. Ez egy f ontos előrelépés, hiszen Magyarország mellett a környező államok magyarsága, a magyar pártok is a közéleti tevékenységük, politikájuk középpontjába állították a magyar családok támogatását, illetve a felnövekvő generációk, a gyerekek és fiatalok támogatásá t és a gyermekvállalási kedv ösztönzését. Úgy gondolom, hogy mind a bölcsőde- és óvodafejlesztési program, mind az iskolák fejlesztése, mind az, hogy nemcsak gazdasági értelemben, hanem az oktatás szempontjából is most már egységes Kárpátmedencei térről b eszélhetünk, ez a gyerekeket, illetve a fiatalságot erősíti meg, és teljes életet kínálunk számukra a határon túl is magyarként. Természetesen ehhez hozzátartozik az is, hogy megerősítjük a határon túli magyar médiát is annak érdekében, hogy a magyarság me g tudjon jelenni a szomszédos országokban és a Kárpátmedence hírfolyamaiban ott is és itt is. Azt gondolom, hogy támogatásokról lehet beszélni, de nyilván nem minden a pénz, és erről az előbb elnök úr is szólt, de talán kiemelhetjük azt is, hogy az utolsó szocialista kormány idején, amit szűken vett nemzetpolitikán értünk, az 9,1 milliárd forint volt. Tavaly és tavalyelőtt is, ha a gazdasági év egészét nézzük, több mint 100 milliárd forintot tudtunk határon túli magyar intézményeknek, magyar egyházaknak, m agyar egyházi és civil szervezeteknek támogatásként nyújtani, ezáltal is erősítettük őket, és ezekhez járul még hozzá az, hogy gazdaságfejlesztési programokat tudtunk elindítani. Mindezek a közös célok eredményezték azt, hogy ma már egy erősödő és nemzeti érzésekben is erősödő Kárpátmedencei, illetve összmagyarságról tudunk beszélni, hiszen a diaszpóratámogatások, a diaszpóraprogramok ezzel párhuzamosan indultak be és zajlanak ma is a nagyvilágban. Sok mindent lehetne ott is felsorolni, én azt gondolom, ho gy az idő szűkössége ezt nem teszi lehetővé, de talán nem is kell, csak néhány tényt erről: két és fél milliós magyarságról beszélünk, ha NyugatEurópáról, illetve a tengerentúlról beszélünk. Végre az ottani iskolákat, civil és egyházi szervezeteket is az elmúlt években tudjuk támogatni, meg tudjuk erősíteni annak érdekében, hogy élő, virulens magyar közösségekről tudjunk beszélni a diaszpórában is. A kormány részéről üdvözlöm a határozati javaslatot. Azt mondhatjuk, hogy ez a határozati javaslat, reméljük, hogy az egész parlament egyetértésével fog találkozni, annál is inkább, mert több párt fogalmazott meg hasonló gondolatokat az elmúlt időszakban. Jó lenne, ha többpárti, illetve összparlamenti szinten egy konszenzussal tudnánk erről dönteni annak érdekébe n, hogy a 2020as esztendő nyilván bemutassa a száz évvel ezelőtt történteket is, de rávilágítson arra, hogy az elmúlt száz esztendőben minden nehézség ellenére mind a CsonkaMagyarország, mind pedig a
