Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. május 27. hétfő - 67. szám - Nacsa Lőrinc (KDNP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Hogyan segíti a kormány a kis és közepes vállalkozásokat?” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):
1410 Ezé rt is fontosnak tartom, hogy itt a parlamentben és a kormányban is olyan döntések szülessenek, amelyek a vállalkozói környezetet segítik, barátságosabbá teszik, különösen az adózási és szabályozási kérdésekben, valamint célul tűzi ki a hatékony technológia i fejlődés, a digitalizáció és a bürokráciacsökkentés elősegítését. Technológiaváltás előtt állunk, ezért fontos, hogy a kkvk hatékonysága, egy főre jutó termelékenysége és hozzáadott értéke növekedjen az elkövetkezendő időszakban. Első kérdésem tehát ehh ez kapcsolódna: mit tesz a kormány, milyen intézkedéseket, programokat tart fontosnak, és milyeneket támogat, hogy egyre közelebb kerüljünk a kitűzött célokhoz a kkvk tekintetében? A célok megvalósítása miatt is örülök, hogy széles körű társadalmi egyezte téssel a hátunk mögött készül a kormány kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiája, amelynek célja, hogy Magyarországon erős hazai tulajdonú vállalkozói réteg legyen. Ezért kérdezem a tisztelt államtitkár urat: mit tesz a magyar kormány a kis- és köze pes vállalkozások megsegítéséért? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi álla mtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is említette, a FideszKDNPkormány és a minisztériumunk is szövetségesként tekint a kis- és középvállalkozásokra, amelyekre mindig támaszkodhatott a különböző, gazd aságot érintő ügyekben. Éppen ezért támogatásuk és a sikeres gazdasági szereplésüket lehetővé tevő feltételrendszer kialakítása 2010 óta a politikánk egyik jelentős részét jelenti. Ennek is köszönhetően ezek a vállalkozások mérhető fejlődésen mentek át. 20 0917 között egy átlagos kis- és közepes vállalkozás árbevétele reálértékben 15 százalékkal, exportból származó árbevétele 47 százalékkal nőtt. Az általa előállított hozzáadott érték reálértékben 27 százalékkal lett magasabb. A szektor foglalkoztatottjaina k száma 155 ezer fővel bővült. Az EU Bizottság számai alapján 201017 között a magyarországi kkvk termelékenysége 31,6 százalékkal nőtt. Ez kétszerese a hazai nagyvállalati termelékenységjavulásnak. Ez idő alatt - csak összehasonlításképpen mondom - a vis egrádi régióban 6,3 százalék, uniós átlagban 9,8 százalékkal nőtt a kisvállalati termelékenység. Ezekhez a sikerekhez a kormány is komoly segítséget nyújtott, például azzal, hogy csökkentettük az adókat. A vállalkozások társasági adója 2010 előtt 19 százal ék volt, most 9 százalék. 300 ezren alkalmazzák a katát, közel 30 ezer vállalkozás a kivát. 2010 előtt egy átlagos középvállalat adóterhelése 5256 százalék között alakult, most ez 39 százalék. Szeretném elmondani, hogy az új Széchenyiterv keretében 201013 között 331 milliárd forint, majd 2014től a „Széchenyi 2020” terv keretében közvetlen és közvetett módon összesen mintegy 3000 milliárd forint finanszírozási összeg jutott el a vállalkozásokhoz; és a többi adatot, amit szeretnék még mondani, a rám jutó, rám eső egy percben folytatom. ELNÖK: Nacsa Lőrinc képviselő urat illeti a szó. NACSA LŐRINC (KDNP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm az eddig is elmondott adatokat. Kitűnik ebből, hogy a magyar kormány mindent megtesz a zért, hogy a kkvszektort minél versenyképesebbé tegye, és minél jobban hozzásegítse ahhoz a technológiához, amelyre a XXI. századi versenyben szükség van. Még egy témát hoznék ehhez a mostani témánkhoz ide. (18.10)
