Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. május 27. hétfő - 67. szám - Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Nyugati árak, keleti bérek - jelentem: a Kárpát-medencében a helyzet változatlan.” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1391 pedig 334 dollár volt az átlagbér és 254 dollár a létminimum, azaz a két időszak között az emberek tartalékolni tudtak. Mára azonban már a kormányzat a létminimumértéket sem engedi kimutatni, egys zerűen azért, hogy ne találkozhasson azzal egyetlen felelős politikus sem, hogy mennyi pénzből tudnának a magyar emberek megélni. 2010 óta az élelmiszerárak Magyarországon 34 százalékkal emelkedtek, de a nettó jövedelmek ezt nem követték. Az átlagbérszámít ásba nem veszik bele a közmunkások bérét, ami mindenképpen rontaná a jelenlegi átlagbérszámítást, és mindez odavezet, hogy ma már a polgárok, bármennyire is a kormány azt zengedezi, hogy mennyire jól élnek, 3 millió ember még mindig a mélyszegénységben él. Az üzemanyag ára 320 forint volt 2010ben, ma 407, ehhez képest az olaj ára 2010ben 75 dollár volt, ma pedig 70 dollár. Hogy is van ennek a kettőnek az összefüggése? Azt szeretném kérdezni miniszterelnök úr helyett államtitkár úrtól, hogy 30 évvel a rend szerváltás után mit tud mondani az embereknek, mikor lesznek a nyugati árak mellé nyugati bérek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Tállai András államtitkár úr , miniszterhelyettes válaszol. Öné a szó. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Én abban tudok önnek segíteni, hogy visszatekintünk 2010től, hogy mit tett Magyarország Kormánya, a FideszKDNPkormány annak érdekében, hogy az emberek egzisztenciája növekedjen, hogy a jövedelme emelkedjen, és hogy egyre jobban éljenek. Hát, először is rendbe kellett tenni a devizahitelezést, ami egy társadalmi katasztrófa volt, az emberek et becsapták. Több mint 1 millió szerződéssel 1 milliótól több embert, családot vittek bele abba a katasztrófába, ami azt jelentette számukra, hogy az árfolyamváltozás miatt nem tudták fizetni a felvett hitelüket. Csak emlékeztetem önt, hogy ezt az a szoci alista kormány tette meg, akikkel most önök politikai partnerséget vállaltak. A Fideszkormány azt vállalta, hogy ezt rendbe teszi, és igaz, hosszú éves küzdelmek árán, de úgy tette rendbe, hogy még nemzetközi elismeréseket is kapott ezen a téren. A követk ező lépése a kormánynak a tényleges, tartós és valós rezsicsökkentés volt, ami szintén több százezer, sőt minden magyar családot érintett és érint mind a mai napig is, hiszen a rezsicsökkentés hatása ma is pozitívan hat a családokra azáltal, hogy a rezsikö ltségük így kevesebb, és így több marad más egyéb célokra. Amikor megerősödött a gazdaság és növekedési pályára állt, akkor bővítettük a foglalkoztatást. Először a közszférában dolgoztak sokan, később átvándoroltak a versenyszférába. Erre egy számot tudnék mondani, 12 százalék volt a munkanélküliség száma, annyi volt, most 3,6 százalék. A Fideszkormány több mint 800 ezer embernek adott munkát és a munkával együtt jövedelmet és megélhetést. Amikor a gazdasági növekedés tartóssá vált, akkor a Fideszkormány adócsökkentést adott az embereknek. Először a személyi jövedelemadó kulcsát, a progresszív adókulcsot egy kulcsra változtattuk, 15 százalékra, ami Európában a második legkevesebb, ezzel együtt növeltük a családi adókedvezményt, ezáltal is több mint 1 milli ó családnak, gyermeket vállaló családnak biztosítva magasabb megélhetési lehetőséget. Az adócsökkentéshez tartozik az áfa kulcsának a csökkentése is, ahol az alapvető élelmiszerek, szolgáltatások kulcsát sikerült csökkenteni. Az árcsökkentéssel természetes en az embereknek maradt több pénzük szintén. Aztán 2016 novemberében bérmegállapodást kötöttek a kormány, a munkaadók és a munkavállalók. A bérmegállapodás lényege, hogy tartósan emelni kell Magyarországon a béreket. Egyrészt a minimálbér emelése folyamato s, 2010 óta több mint 100 százalék, másrészt pedig a járulékok csökkentésével a munkáltatóknak lehetőséget adtunk arra, hogy az emberek jövedelmét, bérét tudják növelni. Ennek a hatása ma már érezhető a gazdaságban. Ma már az emberek jövedelme
