Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. május 27. hétfő - 67. szám - Ander Balázs (Jobbik) - a pénzügyminiszterhez - „Miért alázzák, s miért lopják meg a nyugdíjasokat?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1376 szerették volna tartani a gyűlésüket, ezt a narancsos urak megalázó, pökhendi módon nem tették lehetővé, így az ELTE gólyavári előadója fogadta be végül a magyar nyugdíjasok delegáltjait. A magyar népesség súlyosan elöregedett, a korf át tektonikus erejű átalakulások rázzák. A most nyugdíjba vonulók születésének idején még csak 10 százalék volt a 65 éven felüliek aránya, ezért kulcskérdés, hogy milyen és milyen lesz a hatalom időspolitikája a század közepére, amikor majd az egyharmadot is eléri az arányuk. A kormány azt szeretné, hogy az idősek zárják magukra kifűtetlen házaik ajtaját, hogy tolják félre a kiváltatlan recepteket és csekkeket, hogy ne gondoljanak arra, miért csak telefonon tarthatják a kapcsolatot Nyugatra kényszerített gy ermekeikkel és unokáikkal, hogy ne firtassák, miért könnyen ellopható stadionbetonba, továbbá esztelen presztízsberuházásokba öntik a forrásokat az egészségügy és a szociális ellátórendszer rendbetétele helyett. A kormány azt szeretné, hogy a nyugdíjasok e gyetlen társa a százmilliárdokkal kitömött, közszolgálatinak hazudott agymosoda legyen. A Jobbik viszont nem ilyen társadalmat képzel el. Minden normális időspolitikának négy pilléren kellene nyugodnia: egészség, megélhetés, biztonság és méltóság. Ezek, am ikre a magyar nyugdíjasok is vágynak. De minderről addig nem beszélhetünk, amíg a 60. életévüket megélők fele tartós fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel vág neki a nyugdíjaséveknek, már ha egyáltalán megérik azt, és munkából nem egyenesen a temetőbe viszik őket. Nem beszélhettünk erről, amikor az elmúlt 8 év alatt, illetve most már 9 év alatt kétszeresére nőtt a nyugdíjasszegénység aránya, és egy átlagnyugdíjasnak napi 121 forint emeléssel szúrják ki a szemét. Amikor az idősek sok helyen nem érezheti k magukat biztonságban a két lábon járó, öregező sakáloktól - gondoljanak csak a hajdúhadházi rettenetes esetre, ahol újfent csak tort ült a kőkorszaki brutalitás ; amikor évente 4 ezer cukorbeteg lábát vágják le, arányait tekintve háromszor annyit, mint az európai átlag, mert az olcsóbb; amikor az elmúlt évek alatt csupán pár darabbal nőtt a bentlakásos szociális intézmények férőhelyeinek száma, miközben 30 ezres várólista van, akkor ott se egészség, se megélhetés, se biztonság, se méltóság. A nyugdíjassz ervezetek fő követelése, kérése az lenne, hogy hallgassák meg őket, egyeztessenek velük, a kérdésük pedig, hogy miért nem vezetik be a magyar indexálást, a vegyes indexálást. Erre válaszoljon, államtitkár úr! (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm. T isztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön a n yugdíjasok megalázásáról beszélt. Ha a „nyugdíjasok” és „tiszteletlenség”, ez a két szó egymással találkozik, akkor, azt hiszem, nagyon sokaknak az önök egykori pártelnöke, Vona Gábor jut az eszébe, meg további pártvezetőik. Vona Gábor, aki mostanában rapp erként újpályakereső, amikor még a Jobbiknak volt a vezetője és az önök miniszterelnökjelöltje, aki elvileg, ha önök nyertek volna a választásokon tavaly, akkor az egész országot irányítaná, azt találta kiírni a nyugdíjasokról, a nyugdíjasok egy részéről , hogy szemeikben gyűlölet lobog, a szájukból szennyvíz folyik, felhörgik a XX. század minden traumáját. Ez volt az a tisztelet, ami a világháborút, a forradalmi eltiprást megélt, túlélt és átélt emberek irányában Vona Gáborból jött. Ez volt, illetve az, a mikor azon gúnyolódott, hogy a különböző kerekes kocsijaikat hogyan húzzák maguk után, és viszik benne azt, amit a boltban vettek. Ez volt a tisztelet, amit a jobbikosoktól a nyugdíjasok, az idősek kaptak, meg az, amikor nem szavazták meg itt a parlamentbe n a „nők 40” bevezetését, amivel 240 ezer idős hölgyet hoztak volna nehezebb anyagi helyzetbe. Meg az is - idézőjelben mondom - a tiszteletnek volt a megnyilvánulása, amikor emlékeim szerint Sneider Tamás azt mondta egy belső fórumon, hogy aranyos, kedves unokának kell látszani, mert a nyugdíjasok szavazataira szükség van. Magyarul: a nyugdíjasokat csak egyfajta
