Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 2. kedd - 65. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1278 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is említette, képviselő úr, a tegnapi napon háromszor beszéltünk már erről a kérdésről, és azt hiszem, sok minden elhangzott, de ami szükséges, azt szívesen el is ismételjük a mai napon is. Ha megnézzük a 2012es jogszabályváltozások eredményeit, ami már elmondható, elmondhatjuk, hogy idén nag yon nagy mértékben, 42 milliárd forinttal támogatja a kormány a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. Azzal segítünk, hogy azokat a munkáltatókat, akik ilyen embereket foglalkoztatnak, mivel a munkáltatónak ez több idejébe, több ráfordításá ba, gondosabb munkaszervezésébe kerül, éppen ezért adó- és járulékkedvezménnyel ösztönözzük, hogy megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak. Idén ez 42 milliárd forintnyi összeget tesz ki. Ennek az eredményei is láthatóak, hiszen a bevezetett reh abilitációs kártyának köszönhetően ma már nem az az állapot, mint ami 2012 júliusában volt, hogy 3217 munkáltató alkalmaz megváltozott munkaképességűeket, hanem a 3217tel szemben 9166, tehát jóval több munkahely biztosít a segélynél, az akkori ellátásnál jóval magasabb munkajövedelmet, és ezt nemcsak józan belátás alapján teszik vagy nemcsak emberségből teszik, hanem azért is, mert az állam adókedvezménnyel, járulékkedvezménnyel ösztönzi őket az új, 2012 utáni rendszerben. Nem 5547 embernek van így munkahe lye a rehabilitációs kártya következtében, hanem 37 762nek, tehát itt egy hatszoros emelkedésről van szó, hatszor annyi ember tud ma már dolgozni megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs kártyának és az állami adójárulékkedvezményeknek köszönhető en, mint amennyien 2012ben, a módosításkor tudtak dolgozni. Tehát ez egyértelműen pozitív fejlemény az érintettek számára, mert nem a kis összegű ellátásból, segélyből élnek, hanem most már hatszor annyian tudnak munkát vállalni, így a megváltozott munkak épességűeknek a foglalkoztatási szintje is 41,6 százalékra emelkedett. Fontos elmondani, hogy az Alkotmánybíróság nem azt mondta, hogy megsemmisít valamit a jogszabályból, itt félreérthető volt az, amit a képviselő úr mondott, lehet, hogy nem is véletlenül . Tehát nem azt mondta, hogy bármit a szabályozásból ki akar venni, bármi alkotmányellenes lenne, hiszen a korábbiakban, 2017ben már vizsgálta, hogy az Alaptörvényhez illeszkedike a 2012es szabályozás. Azt mondta, az a hivatkozási alap, ami a beadványok ban szerepelt, hogy a tulajdonhoz való jogot sérti, nem áll meg, nem semmisítette meg éppen ennek következtében a ’12es új törvényeket, hanem nemzetközi szerződésből eredő szabályozási kötelezettség elmulasztását állapította meg az Alkotmánybíróság. (9. 10) Mivel ez egy rendkívül komoly, nehéz, összetett feladat, hiszen ahogy említettem a tegnapi napon is, itt visszamenőlegesen kell megállapítani az egészség- vagy fizikaiállapotváltozásnak a mértékét, tehá t azt kell megmondani, hogy valaki két éve, három éve, négy éve, öt éve milyen egészségi, fizikai állapotban volt, milyen munkaképességű volt - erre azért viszonylag kevés példa adódik nemcsak a magyar, hanem valószínűleg a külföldi gyakorlatban is , éppe n ezért ez egy hosszabb feladat, éppen ezért van szükség azokra az egyeztetésekre, szakértői munkára még, amire a tegnapi napon is itt háromszorutaltunk. Azt is szeretném megerősíteni, amit ön mondott a kamatok és egyebek kapcsán: semmi ilyet az Alkotmányb íróság a mostani döntésében nem rögzített, tehát kérem, ne is tévessze meg az érintetteket, ne legyen indokolatlan várakozásuk akkor, amikor az Alkotmánybíróság ilyesfajta döntést nem hozott. Ami a célja volt az egész szabályozásnak, amire már utaltam is, az az, hogy ne alacsony összegű ellátásból, segélyből éljenek ezek az emberek, hanem minél inkább legyenek képesek arra, hogy dolgozzanak, és legyen is munkahely, ami őket fogadja. Ehhez persze szükséges a gazdaság élénkülése, ez 2010 előtt nem volt elmond ható, 2010 után, hála istennek, főleg 2013 óta ez most már elmondható; másrészről a gazdaság szereplői anyagilag legyenek ösztönözve arra, hogy fizetést adjanak, magasabb fizetést adjanak azoknak az embereknek, akik korábban segélyből éltek.
