Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 1. hétfő - 64. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. APÁTI ISTVÁN (független): - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (független):
1271 Napirend utáni felszólalások: Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Apáti István képviselő úr, független képviselő úr. Öt perc áll rendelkezésére. Parancsoljon! DR. APÁTI ISTVÁN (független ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásom kissé talán erősnek tűnő címe: „Hadd látom, úgymond, mennyit ér a cigány tartomány!” Ha most cinikus, lekezelő és felületes akarnék lenni, akár azt is válaszolnám, hogy egy forin tot sem, de sem cinikus, sem lekezelő, sem felületes nem vagyok. Bár tisztában vagyok, vagyunk azzal, hogy talán nem ez az elsődleges és legsúlyosabb problémája ma Magyarországnak, de ha csak a közel száz évvel ezelőtti eseményeket megelőző időszakot nézzü k, innen tekintve a 140150 évvel ezelőtti törekvéseket, akkor azt mondhatjuk, hogy 150 évvel ezelőtt is valamikor, csak éppen akkor a szerbek vagy a románok, a szerb vagy a román kisebbség részéről valahogy így kezdődhetett, hogy különböző elszakadási, ön rendelkezési törekvésekkel álltak elő. Mi ihlette ezt a kérdést? Nem más, mint az úgynevezett Opre RomaCigány Demokrata Néppárt elképesztő törekvése, amelyet több felületen megjelentettek az elmúlt másfél esztendőben, és elküldték egyébként kicsit ilyen h adüzenet jelleggel a Mi Hazánk Mozgalomhoz is, amely szerint SzabolcsSzatmárBereg megye, BorsodAbaújZemplén megye, Heves megye és Nógrád megye területét, bár ők persze nem így adják elő, lényegében elszakítanák CsonkaMagyarországtól, és ott úgynevezet t északmagyarországi roma tartományt kívánnak létrehozni. Itt nemcsak önrendelkezési törekvések és területi követelések jelennek meg, hanem a néhány perccel ezelőtt egy másik napirendi pont, egy másik vita kapcsán az úgynevezett alapjövedelem. Gyakorlatil ag kibújt a szög a zsákból rögtön az elején, rossz szokásához híven a cigány értelmiség hergeli egyrészt a sajátjait, másrészt pedig rögtön a jogokat helyezi a kötelezettségek elé, és rögtön ilyen extra forrásokat követel alapjövedelem címén, hiszen azért jó lenne, ha a pénzügyi köldökzsinór megmaradna a magyar állammal, gondolják ők, amelyre végképp semmilyen jogalapja, erkölcsi alapja, politikai vagy történelmi alapja nincsen. Nos, tekintettel arra, hogy ez az ország közel száz esztendővel ezelőtt egy pél dátlan sorscsapást, egy példátlan tragédiát már megélt, az akkori politikai elitnek egyik legnagyobb bűne, hogy nem kezelte névértékén az azt megelőző évek, évtizedek különböző kisebbségi törekvéseit, ezért én szeretném kellő időben megfelelő felelősséggel , az arányosság elvét betartva bekapcsolni a képzeletbeli vészcsengőket. A Mi Hazánk Mozgalom ezt tette. Néhány nappal ezelőtt alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt feljelentést tettünk, ugyanis ebben a feljelentésben meg kellett nevezni ennek az Opre RomaCigány Demokrata Néppártnak az elnökét, Kamarás István urat, aki ezzel az elképesztő törekvésével előállt. Természetesen szokás szerint a létszámfölényükre, az egyre nagyobb mértékben megjelenő létszámfölényükre hivatkoznak, amely ezekben az északi é s északkeleti megyékben jelen van. De akkor nézzük a számokat, a nyers számadatokat! A 2011es népszámlálás adatai szerint ebben a négy megyében 1 millió 740 ezer ember él. Az 1 millió 740 ezer honfitársunk közül 138 ezer vallotta magát a cigány kisebbségh ez tartozónak, amely körülbelül 8 százaléka lenne a teljes népességnek. Azonban tudjuk, hogy a valóság más, és legalább háromszoros szorzót ehhez hozzá lehet tenni, szemrevételezés útján is megállapítható módon, ha megengedhetek egy ilyen megjegyzést magam nak. Lényegesen magasabb a cigány népesség aránya. Mi legalább 400 ezerre becsüljük a 2011es adatok szerint is, amely legalább… ELNÖK: Képviselő úr, figyelmeztetnem kell, hogy… DR. APÁTI ISTVÁN (független) :
