Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 1. hétfő - 64. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HENDE CSABA (Fidesz):
1154 Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki felszólalni. (Hende Csaba jelentkezik.) Mint előterjesztő, vagy a vitában részt vevő? (Hende Csaba: Mint előterjesztő.) Mint előterjesztő. Akkor a zárszóban kíván felszólalni alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, így a vitát… (Hende Csaba jelentkezik.) Ja, most. Bo csánat, az én értelmezésem nem volt helyes, alelnök úr. Természetesen alelnök úr mint előterjesztő a vitában kíván részt venni. Öné a szó. HENDE CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bősz Anett képviselőtársunknak szere tnék nagyonnagyon röviden válaszolni. A felszólalásának két része volt. Állításai közül egyik sem állja meg a helyét. Az egyik állítása az volt, hogy a kormánypárti képviselők, akik az előttünk fekvő javaslatot előterjesztették, a Velencei Bizottság észre vételeinek egy részét fogadták be és egy részének adtak helyt. Nos, szeretném tájékoztatni önöket, csakúgy, mint ahogy az expozémban is tettem, és az általános vitában is, hogy a Velencei Bizottság konszenzusos jelentésének utolsó két oldalán feltüntetett valamennyi, tehát mind az öt észrevételét befogadtuk, és a módosítás megfelelően válaszol ezekre a kifogásokra. (13.10) Ezek után nem maradt fenn vitakérdés az Európai Parlament, az Európai Unió jogi, alkotmányjogi tanácsadó testületeként működő Velencei Bizottság és a magyar Országgyűlés között. Ez egy nagyon fontos kérdés. Az elvi kérdésre pedig: hogy ez a törvényjavaslat, ahogy fogalmazott képviselő asszony, megbontaná a hatalmi ágak szétválasztásának évszázados gyakorlatát, ellentmondó é s helytelen mondat volt az ön részéről. A valóság az, hogy most térünk vissza az 1949ben, a kommunista diktatúra beköszöntével megszüntetett közigazgatási bíráskodáshoz. Tehát éppenséggel a történelmi hagyományt állítjuk helyre. Az igazságszolgáltatás egy sége természetesen az egységes bírói jogálláson és a csorbítatlan bírói függetlenségen keresztül továbbra is teljes mértékben fennmarad és biztosított. Szeretnék utalni arra, hogy a rendes bírósági rendszertől szervezetileg elválasztott közigazgatási bírás kodás az Európai Unió tagállamai közül 16 tagállamban ma is élő gyakorlat. Mint ahogy élő gyakorlat volt Magyarországon is az úgynevezett fordulat éve a kommunista diktatúra beköszönte előtt. Mi a lényege ennek a törvényjavaslatnak? Szeretném emlékeztetni önt és a jogállamiság, a liberális felfogás valamennyi hívét, hogy jelenleg a közigazgatás által meghozott határozatok a közigazgatási szervezetrendszeren belül kerülnek jogorvoslatra. Ez azt jelenti, hogy, mondjuk úgy, a helyi vagy a központi hatalomtól f üggő köztisztviselők döntése ellen az ugyancsak ilyen jogállású köztisztviselőkhöz lehet a kormányhivatal munkatársaiként fellebbezni. Ez minden, csak nem igazán megnyugtató és jogállami megoldás. Ehhez képest a jövőben követett eljárás, ami a közigazgatás i bíróságok jelen felállítását követően lesz lehetséges, az lesz, hogy a közigazgatás, tehát a helyi vagy központi hatalom aktusa ellen az ilyen hatalmi szervekkel szemben óhatatlanul gyengébb pozícióban lévő és bizonyos értelemben kiszolgáltatott egyes em ber, állampolgár, civil szervezet vagy más jogalany a jövőben nem ezen az állami szervezetrendszeren, nem a közigazgatáson belül kap jogorvoslatot, hanem a független bírósághoz fordulhat közvetlenül. Ez gyökeres változás, az emberi, állampolgári jogok véde lme szempontjából a lehető legkedvezőbb dolog. Ezért csodálkozom azon, hogy a Liberális Párt képviselője kifogásolja azt a megoldást, amelyet, mint mondtam, az Európai Unió nagy többségében a tagállamok követnek, és amelyet alapjaiban és elviekben a Velenc ei Bizottság sem kifogásolt egy pillanatig sem. Az az öt pont, amiben módosításokat eszközöl a törvényjavaslatunk, tulajdonképpen a nagy egészhez képest részletkérdés. Tehát az, hogy a közigazgatási bíróságok felállítása sem a hatalmi ágak elválasztását, s em pedig a
