Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 1. hétfő - 64. szám - A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosításáról, valamint a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvén... - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1149 bevezetésével, azzal, hogy a feldolgozóüzemeknek a termelő partnereik számára előre felvásárlási ajánlatot kell tenniük, a gyümölcstermesztők helyzete kiszámíthatóbbá vál ik. Mindezek mellett, tekintettel a kis mennyiségű gyümölcsöt feldolgozó szervezetekre, meghatározásra kerül egy mennyiségi korlát, amely alatt ezen szervezetek mentesülnének az előzetes szerződéskötések alkalmazása alól. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előb b elmondottakra tekintettel kérem szíves támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Farkas Sándor miniszterhelyettes urat, a vita e szakaszában va gy később kíván reagálni. (Jelzésre:) Később kíván reagálni, jelzi államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Mezőgazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak. Pa rancsoljon, képviselő úr! MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Nagyon sok pozitív elemet is tartalmaz ez a jogszabálytervezet, ezt már elmondtuk bizottsági ülésen, illetve a parlamenti vita során is, de azért lás suk be, hogy nem valószínű, hogy eléri azt a célt, amit itt az indoklásban megfogalmaztak, és ami egyébként valós problémákra igyekszik utalni. (12.50) Arra gondolok, hogy mivel nem fogadták el a módosító indítványainkat, így gyakorlatilag konkrétumoktól mentes lesz sok tekintetben ez a törvénymódosítás, így könnyen előfordulhat az a helyzet, amit a szőlő esetében már megtapasztalhattunk a tavalyi évben. Ott már történt egy módosítás, amely szerződéses jogviszonyra kényszeríti a feleket, ami első hallásra lehet helyes is, de a végeredmény mégis az lett, hogy a szőlősgazdák rosszabbul jártak, mint ezen szerződéses jogviszony nélkül a korábbi években, pedig ez aztán már rekordközeli állapot, hogy még annál is rosszabbul lehet járni. Tehát jó lett volna, ha t öbb konkrétumot tartalmaz a jogszabály, és akkor bátrabban ki mernénk jelenteni azt, hogy mondjuk, alma és meggy esetében valóban megoldották ezzel a törvénymódosítással az évről évre visszatérő, gazdákat érintő gondokat. Annak örülök, hogy a Mezőgazdasági bizottság módosító indítványa immár kezeli a pálinkások kérését, és ilyen módon a jogszabály már úgy kerül elfogadásra, hogy nem lehetetleníti el a hazai szeszfőzdék működését. Ezt az utólagos módosítást támogatjuk, és ezzel így végül értelmét is vesztett e a mi korábbi ezen tárgyú módosító javaslatunk. Ha nem is azt fogadták el, ezt már megszoktuk önöktől, legalább saját logóval be tudták vinni ezt a módosítást. Ami szomorú, az inkább az, hogy a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásával nemcsak az a dolog in dul el, hogy talán végre az osztatlan közös tulajdonok problémakörére pontot tesznek és megkezdik az országos szintű felszámolásukat, hanem egyfajta olyan üzenete is van, hogy a Nemzeti Földalapkezelőnek gyakorlatilag nem maradt értelme, hiszen elprivatizá lták az állami földek döntő részét. Ez nekünk egy nagyon régóta és folyamatosan visszatérő problémánk, hiszen pont önöktől nem vártuk ezt, akik a 2010es választási kampányban, sőt még az azt követő két évben is folyamatosan azt hangoztatták, hogy a magyar államnak a vidéken egy komolyabb agrárpolitikára, egy komolyabb jelenlétre van szüksége, és ehhez elengedhetetlen eszköz az állami föld. Teljes mértékben egyetértettünk ezzel, az akkor még vállalt véleményükkel. Ezzel szemben a szomorú valóság az lett, ho gy gyakorlatilag a teljes magyar nemzeti földvagyonkincset elprivatizálták. Sajnálom, hogy eljutottunk idáig, és a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásának ez is egy apropója, hiszen az NFA innentől kezdve gyakorlatilag értelmét vesztette. De ha az osztatla n közös tulajdonok megszüntetése és mindenki számára előnyös jogszabállyal
