Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 1. hétfő - 64. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1118 életkörülmények javítása, mindenképpen egyúttal a család közösségének és intézményének a tekintélyét is próbálja helyreállítani. Ha megengedik, néhány szót erről a módosításról, illetve azokról az elemekről, amelyeket előkészít. Van olyan, amely folyamatosan valósul meg, ilyen a bölcsődei fejlesztés; nyilván ’22ig ez végrehajtódik. Van, amelyik 2020ban: ez a nagyszülői gyed és a négygyermekes nők szjamentessége. És van négy olyan, amely már júliusban életbe lép: a babaváró hitel, illetve támogatás, a CSOKhitel kiterjesztése, a jelzáloghiteltartozás csökkentésének a kiterjesztése, illetve az autóvásárlási kedvezmény a nagycsaládosoknak. Én arra kérek minden képviselőt, pártállástól függetlenül, hogy szavazza meg a családok érdekében ezt a módosítást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: A kormány nevében ismét Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni. Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A parlament előtt ma fekvő törvényjavaslatból is látható, hogy kiki másként képzeli el Európa jövőjét, kiki más választ ad az egész Európát sújtó népességcsökkenésre. Míg Brüsszelben erre a migráció erőltetését javasolják, addig mi itt Magyarországon intézkedéseket teszünk arra, hogy ne egymillió eurót költsünk, mint ahogy az elhangzott, egyegy bevándorlóra, hanem a családoknak adjunk olyan vissza nem térítendő támogatásokat, adókedvezményt vagy egyéb előnyt, amelyek révén az ő gyermekvállalásuk elől tudjuk az anyagi akadályokat elhárítani. Ugyanakkor látjuk, hogy ez Európában mármár hitvitává kezd változni, látju k, hogy vannak, akik emiatt, mondjuk, Svédországból szociális miniszterként fasizmust kiáltanak, vannak, akik azért érvelnek a gyermekvállalás ellen, mert azt mondják, hogy ez túlságosan környezetszennyező, a gyermeknevelésnek nagyon nagy a széndioxidkib ocsátása. Itt, a magyar parlamentben is vannak olyan képviselők az ellenzéki padsorból, akik itt a parlament közepén tépik szét a családok védelméről szóló nemzeti konzultációs ívet, mégpedig azért, mert úgy gondolják, hogy nem ezzel kellene az országnak f oglalkoznia, nem ez lenne a legfontosabb kérdés, és sem az emberek véleménye, sem a családok jövője nem érdekli őket. Még az IKEA is azzal foglalkozott a hétvégén, hogy a Családok Világkongresszusába belerúgjon egyet, és azokat az embereket becsmérelje, ak ik számára fontos Európa jövője, a saját országuk jövője, és fontos a családok támogatása. Ebből látható, hogy itt nem csupán egy költségvetési kérdésről vagy törvényi szabályozási kérdésről van szó, hanem új vallások, új inkvizítorok jelentek meg Európába n, vannak genderisták, vannak migrációhívők; és azt láthattuk az elmúlt 2025 évben, hogy sok nyugateurópai cég vagy globális cég arra törekedett, hogy egyfajta pénzügyigazdasági letarolással a középeurópai, keleteurópai országoknak mind a piacára ráte gyék a kezüket, mind pedig az erőforrásaikra, meg az itt lévő vállalatokra rátegyék a kezüket, és ezzel a saját profitjukat maximalizálják, de az itt lévő emberek boldogulását neszolgálják. Ezt teljes mértékben kiszolgálta Magyarországon több cikluson kere sztül a balliberális politika. De ezen anyagi, gazdasági, pénzügyi terjeszkedés után úgy látjuk, hogy egy hasonló szellemi letarolást is szeretnének végrehajtani, és azt szeretnék, ha a középeurópai, keleteurópai népek maguk kérnék azt, hogy ne a saját c saládjaikra költhessék azokat az adóforintokat vagy adókoronákat, adózlotykat, amiket beszednek, hanem hadd költhessék a saját pénzüket a más országokból egy brüsszeli mechanizmus alapján idetelepített bevándorlókra, akiket Afrikából vagy Ázsiából egy szer vezett mechanizmus keretében hoznak ide. Azt várják el a középeurópai országoktól, hogy önmaguk kérjék ezt a saját országaikkal kapcsolatban, és sajnálattal azt látjuk, hogy a magyar ellenzéki pártok mindegyike, az elsőtől az utolsóig, mindegyik hajlandó is erre a szövetségre. Nemcsak az volt jellemző a balliberális politikusokra, hogy gazdaságilag nem védték meg Magyarországot akkor, amikor sokkal erősebb cégek, vállalatok jelentek meg Magyarország nyugati vagy más irányú kapujában, hanem most már ennek a szellemi
