Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1003 a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásához szükséges atomerőműberuházást. Tehát mindenki megismerhette ennek a szerződésnek a tartalmát, sőt továbbmegyek, mind enki megismerhette a finanszírozásról kötött külön államközi megállapodás tartalmát. Tehát a Ház nyilvánossága előtt folyt le a vita, hogy mit tartalmaz a létesítésről szóló államközi megállapodás, és milyenek a létesítést finanszírozó megállapodás feltéte lei. Nyilvánvaló, hogy ezek a megállapodások meghatározzák azt, hogy nekünk kötelességünk, helyesebben érdekünk, hogy egy olyan atomerőművet építsünk, amely hosszú távon garantálja az elektromos energia ellátását számára, a magyar fogyasztók számára. (A je gyzői székben Tordai Bencét dr. Varga László váltja fel.) Miért is van erre szükség? Elsősorban azért, mert a magyar erőművi állomány kimenőfélben van, és emellett szükséges az is, hogy megfelelően helyettesítsük ezt a kapacitást, ezt a termelőképességet , és olyan szempontok mellett tegyük ezt meg - az előző napirendhez is kapcsolódva , hogy a klímavédelmi szempontoknak is a legjobban meg tudjunk felelni az energiatermelés területén. Hozzá kell tenni, hogy a klímaváltozás legnagyobb okozója maga az energ iatermelés és felhasználás. Ez utóbbiba természetesen beleértendő a közlekedés is, de önmagában véve az energiatermelés, amely a világon ma jellemzően, több mint 60 százalékban fosszilis alapon történik, jelentős hozzájárulást ad a klímaváltozásokhoz, és hiába törekszik a fejlődő világ, beleértve Kínát is, hogy kiváltsa ezt az okot, ettől függetlenül minden országnak - ahogy az előző napirendnél is mondtam , minden nemzetnek hozzá kell járulnia a klímavédelemhez. Ennek egyik nagyon fontos eszköze az atome nergia felhasználása, az atomenergiából származó elektromos áram szélesebb hozzáférési lehetősége. Ezzel minden releváns nemzetközi szervezet egyetért. Elég, ha a Nemzetközi Energia Ügynökség anyagaira utalok. Azokban világosan látható, hogy a klímaváltozá snak egyetlen eszköze van, a dekarbonizált energiatermelés. A dekarbonizált energiatermelésnek pedig megkerülhetetlen része, bázisa, alapja az atomenergiával történő elektromos áram előállítása, és ezt kiegészíti az időjárásfüggő megújuló energiáknak az a köre, amit fel lehet használni az adott ország területén, Dániában a szelet, Magyarországon és a déleurópai országokban elsősorban a napenergiát. Tehát ezek az indokok. S akkor még nem is említettem az OECD Nukleáris Energia Ügynökséget, amelyik szintén e zen az állásponton van. Azt lehet mondani, világszerte elfogadott dolog, hogy nukleáris energia nélkül nem tudunk eredményesen fellépni a klímaváltozással szemben, nem tudjuk megállítani azokat az egészségtelen folyamatokat, amelyektől mindannyian joggal é s elővigyázatosan tartunk. S miért kezdtem el ’14től? Mert amikor ’14ben meghoztuk ezt a döntést, akkor hatályban volt az 1996ban elfogadott, atomenergiáról szóló törvény, amely törvényt még Horn Gyula miniszterelnök úr kormánya terjesztett elő. Értelem szerű, és nem bántólag mondom, hanem tényszerűen, hogy 1996ban a törvényalkotóknak nem volt meg az a tapasztalatuk, hogy hogy kell egy atomerőművet felépíteni, milyen eljárási szabályokkal kell segíteni az építkezést, vagy milyen szabályokkal kell megfele lő garanciákat berakni a rendszerbe, hogy az jogszerű, tényszerű és okszerű megvalósulását eredményezze az atomerőműnek. 1982ben fejeződött be az első négy paksi blokk építése, azt követően a ’96os törvény nem tudta már lekövetni az időközben megváltozot t biztonságtechnikai követelményeknek megfelelő módon, hogy hogy is kell építeni egy atomerőművet, és azt hogy kell a jogszabályi környezetbe belehelyezni, milyen szabályozási feltételeket kell alkalmazni. Már az előző időszakban, tehát 2016ban is elkezdő dött az atomenergiáról szóló törvénynek egy ilyen irányú módosítása. Ennek keretei között került be a rendszerbe az előzetes biztonsági jelentés, amelynek következtében lehetőség nyílt a beruházó számára, hogy ezt elkészítse, és ezáltal megkönnyítse minden féle elköteleződés nélkül magának a hatóságnak a munkáját. De közbejött az
