Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 17. szerda - 31. szám - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter
998 nemzetgazdaság szempontjából egy straté giai beruházás. Ezekre a fejlesztésekre, amelyek nemcsak az atomerőmű területét, hanem a környező települések és a régió fejlesztését is jelentik, 56, egészen pontosan 57 milliárd forintot költöttünk. Önkormányzati fejlesztésekre hasonló nagyságrendet költ ött a központi költségvetés; ipari parkok kialakítására, fejlesztésére 45 milliárd, a Nemzeti Olimpiai Központ építésére 44 milliárd, a „Liget Budapest” projekt fejlesztésére 34 milliárd forintot és különböző egészségügyi beruházásokra, beszerzésekre, az „ Egészséges Budapest” program megindítására pedig 16 milliárd forintot költöttünk. Tehát azt gondolom, ebből is érzékelhető, hogy a kormányzati döntések is jelentősen hozzá tudtak járulni a gazdaság bővüléséhez. Visszatérve a növekedés további pilléreihez, a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is bővült, 4,4 millió fő fölé került 2017ben ez a szám. Csak emlékeztetnék, hogy 3,8 millió alatt volt még 2010ben. Közel 38 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatásban állók száma. Ez ebben az évben is, ’18ban is folytatódott, tehát ez egy tendencia. Jól érzékelhető, hogy egyre többen tudnak átlépni a közfoglalkoztatásból a munka világába, egyre többen tudnak piaci alapon munkalehetőséget kapni. Nem véletlen, hogy év végére, a tavalyi év vég ére a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra mérséklődött. Jó hír, hogy az alkalmazásban állók bére is növekedett. Tehát nemcsak többen tudnak dolgozni, több ember tud elhelyezkedni, nő a foglalkoztatási rátánk - amelyben még majdnem utolsók voltunk 2010ben , most már az európai uniós átlag fölött vagyunk ebben a mutatóban is , hanem a keresetek is bővültek. A bruttó havi átlagkereset 297 ezer forintra nőtt a nemzetgazdaságban. A családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek pedig töb b mint 10 százalékkal, egészen pontosan 10,1 százalékkal növekedtek. A külkereskedelmi folyamatokat tekintve a magyar áruexport 5,9 százalékkal, az import 8,4 százalékkal nőtt, és bár itt felvethetik, hogy aggasztó, hogy az import jobban nőtt az exportnál, mégis az áruforgalmi többlet továbbra is magas, több mint 8 milliárd euró, ami, azt gondolom, még aggodalomra azért nem ad okot. Az adósságfinanszírozás stabilitását célzó intézkedések következtében az államadósság devizaaránya jelentősen, 26 százalékra, a külföldiek által birtokolt állomány részesedése pedig 37 százalékra csökkent. Tehát nemcsak az történt, hogy az államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest csökkent, hanem a szerkezete is jelentősen változott. Szeretnék arra utalni, hogy a deviza aránya az államadósságnak 8 évvel ezelőtt még 50 százalék fölött volt, ’17 végén ez már csak 26 százalék, és a külföldiek által birtokolt állomány pedig szintén jelentősen csökkent, ahogy említettem, 37 százalékra. Ezzel Magyarország pénzügyi sérülékenység e is jelentősen mérséklődött. 2017ben az uniós módszertan szerinti bruttóhazaitermékarányos elsődleges egyenleg többletet mutatott. Ez 0,6 százalékra teljesült. Talán érdemes megemlítenem önök számára azt is, hiszen ez mindig a sajtó egyik kedvelt témája , hogy a hitelminősítők mit mondanak rólunk. Mindig el szoktuk mondani, hogy örülünk annak, ha jókat mondanak rólunk, de még jobban örülünk annak, ha a piac mond jót Magyarországról. Márpedig itt még mindig az volt a helyzet 2017ben, hogy a piac sokkal jo bbat mondott Magyarországról, mint a hitelminősítők, de ismerjük el, hogy azért 2017ben a három nagy hitelminősítőből kettő is pozitívra javította hazánk hitelbesorolásának a kilátásait. Tehát óvatosan, de azért ők is a választások előtt is annyit megtett ek, hogy azt mondták, hogy a folyamatok jók, kedvezőek, és semlegesről egy pozitív minősítést kaptunk. Mindezek ismeretében azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság szektorainak a többsége erősödött, és mindemellett az egyensúlyi mutatók is kiválóak maradtak . Tehát összevetve a kétezres évek közepével, nem az a helyzet, hogy a privatizációs bevételek, tehát az állami vagyon értékesítése és a hitelfelvétel fűti a magyar gazdaság növekedését, hanem miközben kedvezőbbek az egyensúlyi folyamatok, ezenközben tudot t a magyar gazdaság az uniós átlag fölött növekedni 4,1 százalékkal. Itt persze óvatosnak kell lennem, mert azt fogalmazhatnám meg, hogy talán még kedvezőbben is
