Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 17. hétfő - 22. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
99 S végül nagyon fontos, hogy minden településről elérhető biztonságos elhelyezést és ártalmatlanítást biztosító lerakóhelyeket kell kialakítani. Ne azokat büntessük horribilis költségekkel, akik legálisan szeretnéne k megszabadulni egyes súlyosan egészségkárosító azbeszttartalmú építési hulladékoktól! A kormányzat biztosítsa számukra a hulladékok megfizethető, biztonságos elhelyezését! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos és komoly problémáról van szó, amelynek megoldása nem tűrhet halasztást. És nagyon sajnálom, hogy most erre nem fogok választ kapni. Írásbeli kérdéssel is fogok fordulni az illetékes minisztériumhoz. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett „Kettős mérce: A FideszKDNP nem támogatta a szexuális zaklatással szembeni egységes fellépést az Európai Unióban! Akkor, hogy is van ez Hölgyeim, Uraim?” címmel az MSZP képviselőcsoportjából Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Parancso ljon, képviselő asszony, öné a szó. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én is csak sajnálatomat és felháborodásomat tudom kifejezni, hogy arra sem méltatnak a kormánypártból bennünket, hogy az előre leadott napirend utániakra bárki is válaszoljon. Sok mindenről beszéltünk, hogy az Európai Unióban, Strasbourgban a múlt héten mi zajlott, de azért volt még egy szégyenletes szavazás, amit a Fidesz most nem tart annak, és nem őrjöngött itt a parlament falain belül. (19.30) Pénteken volt eg y jelentés, amit nagy többségben megszavaztak az Európai Unióban, viszont a FideszKDNP képviselői nem. Ez a jelentés munkahelyen, nyilvános térben és politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás elleni javaslatot tartalmazta. Önök, ked ves uraim, sokszor a médiában nyilvánosan, a múlt héten képviselőtársuk kémiai kasztrálást követelt, viszont amikor egy olyan javaslatot kellene elfogadni az Európai Unióban, Strasbourgban, ahol egységesen tudnának fellépni ezekkel a zaklatásokkal, bűncsel ekményekkel szemben, akkor kint nemmel szavaznak, vagy nem szavaznak róla. Itthon őrjöngenek, amikor meg jogi lépéseket lehetne tenni, akkor viszont mélyen hallgatnak arról, hogy ezeket a módosításokat, ezeket a javaslatokat nem szavazzák meg. Ez a javasla t megállapítja, hogy a szexuális zaklatás áldozatainak mintegy 90 százaléka nő. Európában a nők 55 százaléka volt már szexuális zaklatásnak kitéve, az áldozatok 32 százaléka pedig azt állította, hogy az elkövető felettese, kollégája vagy ügyfele volt, vagy is munkahelyi térben történt a zaklatás. A bejelentés mégis sokszor elmarad, amiben szerepet játszik a probléma csekély társadalmi ismertsége, a szégyen, a megbélyegzés, az elbocsátástól való félelem, a bizonyítás nehézsége, a bejelentésre és az áldozatvéd elemre szolgáló csatornák elégtelensége, nem utolsósorban pedig az erőszak megszokottá válása. Arra is kitér a jelentés, hogy fokozottan jelen van a megfélemlítés és a szexuális zaklatás a virtuális térben is, mert lehetővé válik, hogy az elkövetők az anon imitás mögé bújva biztonságban érezhessék magukat. A szexuális és pszichológiai zaklatás mindenféle korú, végzettségű, kulturális hátterű, társadalmi helyzetű áldozatot és elkövetőt érint, az áldozat számára pedig fizikai, szexuális, érzelmi és pszichológi ai következményekkel is jár. A dokumentum megállapítja, hogy a nők legitimitását a politikai szférában még mindig megkérdőjelezik, és a nők sztereotípiák áldozatai, ami elveszi a kedvüket a politikai szerepvállalástól. A munkahelyi környezetben pedig a zak latást csak akkor lehet megelőzni, ha a magán- és állami vállalatok egyaránt olyan kultúrát alakítanak ki, amelyben a nőket egyenlőként kezelik és a munkavállalók tisztelettel bánnak egymással.
