Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 16. kedd - 30. szám - A köztársasági elnök átiratának ismertetése államtitkári kinevezésről: - A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
897 nem hajlandóak az átláthatóság, a korrupció visszaszorítása érdekében, bizony arra lehet szám ítani, hogy kevesebb pénz fog érkezni később Magyarországra. (10.20) Elkezdték hát az Orbáncsomag kidolgozását, elkezdték annak a megszorító csomagnak a kidolgozását és végrehajtását, amelyik szokásuk szerint azoktól vesz el pénzt, akik leginkább szegé nyek, kiszolgáltatottak, akiknek leginkább szükségük lenne az állami támogatásra. Erről szól a felsőoktatás privatizálásának terve, a tandíj általánossá tétele, erről szól a kafetériarendszer támogatásának megszüntetése, a munkavállalók helyzetének rontás a. Erről szólnak azok a tervek, amik kiszivárogtak, hogy az egészségügyi rendszerben a fizetős ellátások bővítését tervezik, és a szociális támogatások további meghúzását. Újabb célpont kell! A magánnyugdíjpénzt már eltapsolták, meg kell nézni, hogy hol va n még pénz, honnan lehet még bevonni pénzt, hol lehet még megszorítani az állami költségvetésben. Találtak egy újabb nagy célpontot, ott van a lakástakarékrendszer. Ki lehet venni az állami pénzt belőle, és újabb stadionokra költeni, és közben pedig a meg takarítást át lehet irányítani az önöknek kedves zsebekbe. Tegyük azt is hozzá, hogy éppen e miatt a gazdasági környezet miatt ennek a lakáscélú megtakarításnak a megszüntetése gazdaságilag is komoly károkat fog okozni. Ugye, véget ért az önök áfakalandja a lakáspiacon, a barátaik megépítették azt, amit meg akartak építeni, és zsebre vágták az ott valóban meglévő extraprofitot, tehát ott is lesz egy keresletcsökkenés, az uniós pénzek visszafogásával csökkenni fog ott is a beruházási lehetőség. Most kiveszik ezt a lábat is, akkor még tovább folyják súlyosbítani az egyébként előttünk álló építőipari problémákat, válságot, visszaesést. Mi a helyzet társadalmi értelemben? A lakáspénztár tipikusan arra volt jó, hogy az alacsonyabb keresetű polgárok, az idős ember ek vagy éppen a fiatalok is elkezdhessenek takarékoskodni, hiszen viszonylag kis befektetéssel lehetett érzékelhető megtakarításhoz jutni. Épp ezért voltak népszerűek ezek a formák. Ez lehetővé tette az előrehaladást, és nagyon fontos szerepe volt abban is például, hogy a fiatalokat rászoktassa, ránevelje a takarékoskodásra, az előre tervezésre. Ehhez képest az nagyon klassz persze, hogy van CSOKrendszer, de a magyar családok számára nagyjából ez annyit segít a lakáshoz jutásban, mint halottnak a csók. Néh ányak számára, egy kisebbség számára elérhető és jó, a többiek számára azonban elérhetetlen. Az a helyzet tehát, hogy persze értem, hogy önöket ez nem érdekli, önöket nem foglalkoztatja az, hogy mi lesz a magyar családokkal, miből újítják fel a lakásaikat, nem érdekli önöket az, hogy a nyugdíjasok hogyan tudnak félretenni felújításra vagy akár idősotthonba költözésre, nem érdekli önöket az, hogy mi történik a fiatalokkal, nem érdekli önöket az, hogy egyébként lesze megtakarítás. Az önök rokonai, barátai, ü zletfelei már megoldották a lakásproblémáikat, a többiek meg oldják meg úgy, ahogy tudják. Azt kell önöknek mondanom, hogy ez elképesztő. Hadd ajánljak még egy szempontot, csak eszembe jutott! Például tudjáke önök azt, hogy a társasházak jelentős részének van lakástakarékja? Hiszen ez egy nagyon jó megoldás arra, hogy a felújítási pénzt ilyen módon gyűjtsék össze, és némi támogatást kapjanak ahhoz a feladathoz, ami egyébként nagyon fontos. Ezt is el fogják önök venni, ezt a lehetőséget. Nehogy azt gondoljá k, akár önök, akár a választók, hogy csak azokkal tolnak ki, akiknek volt lakástakarékpénztári szándéka, és akartak ilyen számlát nyitni. A társasházban élő emberek zsebéből is egy jelentős összeget kivesznek most. Tisztelt Képviselőtársaim! Több képvisel őtársam említette, én is szeretném szóba hozni, hogy természetesen azoknak is tönkreteszik most az életét, akik ezen a területen dolgoztak. Azoknak a fiatal embereknek a zöme, akik erre a munkára építették fel eddig az elképzeléseiket, meg kell mondanom ön öknek persze, hogy nem önkéntes katonának fognak állni, és nem is feltétlenül azt az utat fogják követni, amit önök ki szeretnének jelölni a magyar fiataloknak, hogy munkások legyenek egy összeszerelő üzemben, hanem elmennek majd egy olyan országba Európáb an, ahol szükség van az ő munkájukra, az ő kreativitásukra, arra, hogy valaki munkát akar sikerrel végezni. Az önök
