Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 16. kedd - 30. szám - A köztársasági elnök átiratának ismertetése államtitkári kinevezésről: - A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
886 változik, ugyanakkor az otthonteremtés támogatási körében egy olyan új érdemi változás jön, ami egy sokkal hatékonyabb és sokkal eredményesebb rendszer ker etében tudja támogatni a magyar családok otthonhoz jutási lehetőségeit. Éppen ezért azt kérem önöktől, hogy ennek a törvényjavaslatnak a támogatását szíveskedjenek majd megtenni a zárószavazásnál. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padso raiból.) ELNÖK: Köszönöm, Bánki Erik képviselő úr. A kormány nevében Tállai András államtitkár úr kíván felszólalni. (9.30) TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hö lgyek és Urak! Tisztelt Előterjesztő Úr! A lakástakarékpénztári piacon, ahogy ön is elmondta, négy intézmény működik. Ebből kettő viszonylag újabb és kisebb portfólióval rendelkezik, ám kettő évtizedek óta a lakástakarékpénztári piac résztvevője. Ezen pi aci szereplők az elmúlt években 6070 milliárd forint adózott eredményt értek el, és ebből 30 milliárd forintnyi osztalékot fizettek ki. Ehhez segítségül hívtak 240 milliárd forintnyi állami támogatást ezen időszak alatt. Ezen rövid bevezetésből és néhány számból is látható, hogy a lakosságnak szánt állami támogatás jelentős része valójában nem a lakásra megtakarítóknál realizálódott, hanem a lakástakarékpénztáraknál és azok tulajdonosainál. Ez nem tartható fenn akkor, amikor az állami támogatásnak a közve tlen felhasználókhoz való eljuttatásában ennél lényegesen hatékonyabb megoldása is van. (Bangóné Borbély Ildikó: Rogán…!) Bánki Erik képviselő úrtól hallhattuk például, hogy ilyen a CSOK. A lakástakarékpénztári termékek állami támogatása nem szolgálta hat hatósan a lakás tekintetében megtakarítók érdekeit. Az államilag támogatott öngondoskodási formák közül a lakástakarékpénztárak aránytalanul magas költségvetésiforrásigényt jelentettek. (Bangóné Borbély Ildikó: A magánnyugdíjpénztárnál is…!) Az LTPbefiz etések után járó állami támogatás az öngondoskodási lehetőségekre fordított állami támogatások jelentős részét, több mint háromnegyedét teszik ki. Összegszerűen ez 7580 milliárd forintot jelent az összes önmegtakarítási állományból. Ehhez képest az LTPme gtakarítás állománya mindössze egyharmada a teljes öngondoskodási megtakarításoknak. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a lakosság pénzügyi vagyonának mindössze 3 százalékát tartja lakástakarékpénztárban. Problémát jelent az is, hogy a lakástakarékpén ztárak az állami támogatás mértékét kihasználva gyakorlatilag nem vagy alig fizetnek betéti kamatot, hiszen önmagában az állami támogatással is magasan versenyképes a termékük; 30 százalékos állami támogatásról van szó. Meglátásom szerint egy intézmény ugy anakkor nem alapozhatja a lakosság számára kínált termékét kizárólag arra, hogy az állam kiegészíti a forrást, és ezt a forrást a megtakarító elégséges hozamként éli meg, így az ő pénzhasználata után már nem kell hozamot fizetni az ügyfeleknek. Nézzük meg ugyanakkor a törvényjavaslatot, mert akkor mindenki tudja értelmezni és néhány alapvetést megfogalmazni. Ahogy elhangzott, nem kerül megszüntetésre a lakástakarékpénztári rendszer, csak az állami támogatás kiáramlása kerül megállításra. A már megkötött sz erződések tekintetében minden jog és kötelezettség sértetlen marad, a szerződő felek eredeti tervei mentén futnak ki és teljesülnek a szerződések és a megtakarítások. Ha valaki egy kicsit körülnéz a lehetőségek között, akkor egy dolog biztosan állítható (Z . Kárpát Dániel: Megtalálja az OTPt rögtön!) , hogy nem igaz, hogy a kormány nem támogatja a lakásvásárlást, az otthonteremtést, hiszen évek óta hatalmas sikereket tud felmutatni, ennek a legismertebb és legnépszerűbb eleme a már elhangzott CSOK. Lehetőség van tehát a lakástakarékpénztáraknál hatékonyabb módon felhasználni az adófizetők pénzét, és közvetlenül, hatékonyabb és olcsóbb módon eljuttatni az állami támogatást az otthonteremtési program céljainak megvalósulása érdekében. A CSOK minden más eszközn él
