Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 3. szerda - 27. szám - A Magyarország szuverenitásának megvédéséről és a Magyarországgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - GULYÁS GERGELY (Fidesz)
515 szavazatok kétharmada nem állt rendelkezésére a Sargentinijelentésről történt szavazáskor, ezért valójában a helyes megállapítás az lett volna, hogy az Európai Parlament ezt a határozatot el sem fogadta. A magyar kormány ennek megfelelően döntött arról, hogy az Európai Bíróságon támadja meg ezt a döntést, és azt várjuk, hogy ha és amennyiben az Európai Bizottság reményeink szerint jogi testületként jár el , és nem politikai mérlegelést folytat, akkor ennek az eljárásnak a kimenetele egyértelmű és világos. Mégis, tartalmilag is érdemes röviden foglalkozni ezzel a jelentéssel, hiszen ha megnézzük azt az összeállított vádiratot, amely Magyarországot akarja a v ádlottak padjára ültetni, akkor arra fogunk jutni, hogy igazából minden olyan pont, amit kritikaként felsorol a jelentéstevő, kizárólag azt szolgálja, hogy eljuthasson végül a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaihoz. Azt látjuk, hogy termés zetesen van szó a választási rendszerről, igazságszolgáltatásról, összeférhetetlenségről és korrupcióról, magánélet védelméről, véleménynyilvánítás szabadságáról, vallásszabadságról, tudományos élet szabadságáról, egyesülési szabadságról és egyenlő bánásmó dhoz való jogról, de ezenkívül természetesen még szó van, ami, különösen a mai nyugateurópai helyzetet látva már önmagában is felháborító, kisebbségekhez tartozó személyek, köztük romák és zsidók jogairól, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kij elentésekkel szembeni védelemről, de mindez azt a célt szolgálja, hogy utána a jelentés ráfordulhasson a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogaival kapcsolatos kritikáira, és ezzel összefüggésben egy bevándorlásbarát, a magyar kormány politiká jával minden ponton összeegyeztethetetlen elítélő nyilatkozatot adjon ki. Ha megnézzük a megelőző pontokat, akkor a helyzet teljesen világos: az Európai Parlament jelentéstevője részben valótlan állításokat fogalmaz meg, részben pedig olyan ügyeket hoz vag y próbál meg ismételten felszínre hozni, amelyekben Magyarország az Európai Bizottsággal korábban megállapodást kötött. A választási rendszerrel kapcsolatosan soha semmilyen kritika a Bizottság részéről nem merült fel. Az Európai Unióban a szerződések őre a Bizottság, még akkor is, ha ma egy téves politikai szerepfelfogás jellemzi az elmúlt négy évben a Junckerbizottságot, de ez nem változtat azon, hogy még ez a Bizottság sem illette soha semmilyen kritikával a választási rendszert. A Velencei Bizottságnak pedig az ezzel kapcsolatos véleménye azt teszi világossá, hogy a magyar választójogi szabályozás megfelelő keretet nyújt a demokratikus akaratnyilvánításra. Ha ez így van, akkor vajon mi oka volt a jelentéstevőnek arra, hogy ezt a jelentés részévé tegye? Az igazságszolgáltatással kapcsolatos vádak még abszurdabbak, hiszen itt valóban volt annak idején a Bizottság részéről egy kötelezettségszegési eljárás; ez részben megegyezéssel ért véget. Hozzáteszem, egy velencei bizottsági vélemény is volt, az ebben fo glaltaknak a Magyar Országgyűlés eleget tett. Ezt követően az egyetlenegy vitás ügyben, amelyik a bírák nyugdíjazásával volt kapcsolatos, az Európai Bíróság döntött. A magyar törvényhozás ennek a döntésnek megfelelően módosította a törvényt, és az Európai Bizottság, egyértelműen rögzítve azt, hogy a magyar igazságszolgáltatási szabályozás összhangban áll az Európai Unió alapvető szabályaival, a kérdést lezárta. Azért veszélyes gyakorlat, és az Európai Unió jövője, sikeres működése, de akár fennmaradása szem pontjából is tűrhetetlen, amit ez a jelentés képvisel, mert azt a világos üzenetet küldi mindenkinek, hogy nincs értelme az Európai Bizottsággal konstruktív tárgyalásokat folytatni; nincs értelme kompromisszumot keresni, kompromisszumra jutni; és nincs ért elme az ilyen értelemben létrejött kompromisszumokat utána törvénymódosítás formájában egy tagállam országgyűlése elé vinni, hiszen azt látjuk, hogy ez nem akadálya annak, hogy néhány év múltán ezt politikai vádként újra előhozzák, miközben egyébként Magya rország eljárása példamutató volt e tekintetben is. (10.40)
