Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország Kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya között a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
504 : Köszöntöm képviselőtársaimat. Most megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anitának, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy hallottuk az előterjesztőtől és fideszes képviselőtársamtól is, 1995. október 25én született már egy egyezmény; a kkor még minősített információknak hívták, azokkal kapcsolatosan született meg az egyezmény, időközben változott a nemzeti és nemzetközi jogszabályi környezet, és most már minősített adatok védelméről szóló egyezmény fekszik előttünk. Mint ahogy hallottuk, számos országgal, európai uniós országgal kötötték meg hasonló tárgyban már ezeket az egyezményeket, de öröm volt látni, hogy ez egy sokkal bővebb, jobban kimunkált jogszabálytervezet, amely előttünk fekszik. Én mégis ké t cikkel kapcsolatosan fogalmaznék meg kérdéseket. Az egyik a 8. cikk, amely a sokszorosítást tartalmazza; azon dokumentumokat, amelyek ilyen minősített adatokat tartalmaznak, azoknak a sokszorosítására vonatkozó eljárásrendet nem tartalmazza, nem derül ki ebből az egyezményből, hogy ki milyen nyilvántartások alapján és hogyan rögzíti, hogyan veszi nyilvántartásba a sokszorosított példányokat, sőt úgy van megfogalmazva az egyezményben, hogy a szükséges példányszámban sokszorosíthatják ezeket a dokumentumoka t, tehetik ezt meg az egyezmény fennállása alatt. Tehát én azt gondolom, hogy valamilyen konkrétabb szabályozást jó lett volna a másik féllel is kidolgozni, és így pontosítani az egyezményt. A másik pedig a 13. cikk, ahol a jogvitát tárgyalja az egyezmény, ahol is azt mondja, hogy minden esetben tárgyalásos úton egyeznek meg a felek, ha köztük bármilyen jogvita van, és teljesen kizárják mind a nemzeti, mind a nemzetközi bíróságokat, sőt harmadik fél sem szerepelhet ebben a jogvitában. Én feltennék egy hipot etikus esetet: történik véletlenül egy minősített adatnak a kiszivárogtatása, ezt az egyezményt megsérti bármelyik fél, keletkezik ebből, mondjuk, egy egymilliárd forintos káresemény. Az van bent az egyezményben, hogy ezt a felek tárgyalásos úton rendezik. Mi van akkor, ha ez nem vezet eredményre? Hat hónappal lehet felmondani ezt az egyezményt. A kérdés az, hogy mi történik a hat hónap után. Ki fogja azokat a károkat megtéríteni? Mi lesz ezekkel a káreseményekkel, ha ezeket csak tárgyalás útján tudják érvé nyesíteni? Ez a két olyan pont volt ebben a cikkben, amely szerintem pontosításra szorult volna, attól függetlenül természetesen a Jobbik képviselőcsoportja fogja támogatni ennek az egyezménynek az aláírását, de én tisztelettel kérem államtitkár urat, hogy ha más ilyen eset lesz, szíveskedjen ezeket a pontokat a tárgyalások során úgy alakítani, hogy Magyarország Kormányának és magyar nemzetünknek a lehető legmegfelelőbb egyezmények legyenek meg az aláírás során. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) EL NÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Kérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Jelzésre:) Igen. Z. Kárpát Dániel képviselő úré a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden kívánom leginkább egy kérdéssel gazdagítani ezt a talán nem is vitát, hiszen úgy gondolom, hogy egy ilyen egyezmény támogatása tekintetében igen könnyű széles körű konszenzust elérni, és mivel több tucat ország részvétele azért bizonyítja ennek létjogosultságát, adódik a kérdés, hogy lehete ezt az egés z folyamatot továbbfejleszteni. Mi egy szakértőnkkel diskuráltunk erről, és arra jutottunk, hogy egy kihívásra nem talált még választ Magyarország Kormánya, ez pedig a terrorizmus különböző újszerű formáinak a megjelenése, ezen belül is gondolok például az on migrációs spirál által okozott hatásokra, amelyek ellen a retorika terében önök előszeretettel küzdenek, és én támogatom ezt a küzdelmet, de mondjuk, amikor 2015 magasságában még itt államtitkári szinten tagadták azt, hogy migrációs nyomás létezne Magya rországon - emlékeznek, ez az az időszak, amikor a debreceni úgynevezett menekültszállóról
