Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
490 azokban a szektorokban, amelyek nem esnek az úgynevezett kvótakereskedelem hatálya alá - tehát a mezőgazdaságban, a hulladékgazdálkodásban, a vízgazdálkodásban , Magyarország 2020ra 10 százalékkal több kibocsátá st produkálhatna, mint a referenciaidőszakban, hiszen még az Európai Unióban is megértették, hogy Magyarország felzárkózó szakaszban van, a gazdasági növekedésnek is jelentősége van az ország fejlődésében, ezért plusz 10 százalék kibocsátási lehetőséget h agyott meg ez a rendelet Magyarországnak. Mi lesz a tényleges teljesítés? Mínusz 30 százalék. Azt gondolom, hogy ezt el kell mondani, és köztudottá kell tenni, mert saját magunkat becsüljük le azáltal, ha egy országnak az ilyen típusú és ilyen eredménnyel járó erőfeszítéseit, amire később építkezni tudunk, amire büszkék lehetünk, ténylegesen lebecsüljük. Úgyhogy mindenképpen ki kell emelni, hogy ezeken a területeken valójában nemhogy rosszul teljesít Magyarország, hanem kiválóan teljesít. (17.00) Egyébkén t ebben a bizonyos nonETS, nem kvótakereskedelmi szektorban való szennyezéskibocsátáscsökkentésben az Európai Unió országai között a legjobb három között várjuk Magyarország teljesítményét. Sok kritika hangzott el az energetikai és megújuló energiára von atkozó kormányzati teljesítménnyel kapcsolatban. Kritikaként hangzott el, hogy csak 14,65 százalékos megújulóenergiacél az, amelyet meg fogunk valósítani. Szeretném jelezni, hogy 2010ben Magyarországon a megújulóbázisú villamos energia termelése talán a Tiszalöki Erőmű minimális vízenergiatermelése mellett konkrétan nulla volt; nem volt. Amikor 2010ben a kormány megalakult, nem volt megújulóbázisú egyéb villamosenergiatermelés. Meg kell becsülni ezeket az eredményeket, amellett pedig különösen, hogy eg yébként a magyar kormány nem is a megújuló villamosenergiatermelés (sic!) támogatására helyezte a hangsúlyt az utóbbi időszakban, mert azt még meglehetősen drágának tartotta - most látjuk, hogy ez egyébként milyen igaz volt, hiszen az utóbbi években kezdte k zuhanni azoknak a technológiáknak a költségei, mint a fotovoltaikus napenergiabázisú villamosenergiatermelés vagy a szélenergiatermelés is , hanem ehelyett a fűtési célú megújulóenergiafelhasználás támogatására fordította. Vegyük észre, hogy Magyaro rszágon ma vannak olyan önkormányzatok, olyan települések, ahol a helyi hőellátás száz százaléka megújulóalapú geotermikus- és biomasszaenergiatermelésen alapul. Pécsen a város hőellátása, de az egész megye villamosenergiaellátása biomasszaalapú energia felhasználáson alapul. Ezek olyan eredmények, amelyeket meg kell becsülnünk, és ezekre az eredményekre építve tudunk továbbhaladni. A fotovoltaikus, napenergiaalapú villamosenergiatermelés kérdése többször felmerült, de csak olyan kontextusban, hogy azt a kormány megadóztatta. Szeretném jelezni, hogy mint minden más szennyező tevékenységgel járó hulladékra, természetesen itt is kivetette a kormány a termékdíjat, mint nagyon sok más szennyező anyag esetében. De a háztartási méretű napenergiaalapú villamos energiatermelést a kormány úgynevezett nettó mérésseltámogatja, ha valaki egy évben annyit fogyaszt, amennyit termel. Milliárdokkal támogatja ez a rendszer a háztartási méretű napenergiatermelést, nagyon kedvező helyzetbe hozza azokat, akik a háztetőre n apelemeket szerelnek. Emellett jelezném azt is, hogy folyamatban van egy nagyon jelentős napelemboom Magyarországon. 2016 végén a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal 2 ezer megawattnyi naperőműengedélyt bocsátott a potenciális befektetők rend elkezésére. Ma úgy látjuk, hogy a következő években realitás az, hogy 23 ezer megawattnyi napelemes beruházás megvalósuljon Magyarországon, ami egy nagyonnagyon jelentős mennyiség, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a beépített erőművi kapacitás 9 ezer megawatt körül van, tehát a hazai beépített kapacitások egyharmadára rúgó napelemes erőműkapacitás beépítése várható a szektorban. Ennek az integrálása, ennek a fejleménynek a megoldása még várat magára. Erre kell
