Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
483 jellemezte az elmúlt években is? Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Varga László: Majd mesé lek neked, miket műveltetek KeletMagyarországon! Ne nagyképűsködjél!) ELNÖK: Köszönöm, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, 15 perces időkeretben. (16.20) SCHMUCK ERZSÉBET (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Fenntartható fejlődés bizottsága elnökeként szeretném civil szervezetek észrevételeit és javaslatait tolmácsolni a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiához, tehát ezt szeretném szó szerint itt elmondani önöknek. A Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli, hogy az Országgyűlés tárgyalásba vette a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát. A zöld civil szervezetek az első és a második NÉS szakmai véleményezésében is aktívan részt vettek, és fontosnak tartják, hogy szakmai szempontokat adjanak a mostani parlamenti vitához is. A NÉS2 érdeme, hogy célkitűzései között szerepel: úgy kíván fellépni az éghajlatváltozás ellen mind a kibocsátáscsökkentés, mind az alkalmazkodás terén, hogy az ne j elentsen többletterhet, átterhelést a többi erőforrásnak. Az alkalmazkodási fejezet, azaz a nemzeti alkalmazkodási stratégia kellően alapos, következetes. Javaslatuk: a megvalósításához ajánlják figyelembe venni a frissen megjelent, az éghajlatváltozás mag yar egészségügyi hatásait 16 éven át kutató hazai kutatócsoport javaslatait. 2. Ugyanakkor a kibocsátáscsökkentés terén a NÉS2 „hazai dekarbonizációs útiterv” része egy az egyben átveszi a 2011es elavult, zömében csak primer energiafelhasználási számokba n frissített nemzeti energiastratégia „atomszénzöld” forgatókönyvét, javaslatait, céljait, azaz a NÉS2 javaslatai alárendelődnek a korábbi, gyengébb energiapolitikai ambícióknak. Emiatt a NÉS2 egyelőre nem ösztönzi eléggé az energiahatékony, megújulóen ergiaalapú gazdaságba való energiaátmenetet, azaz a szükséges strukturális váltást, pedig egyre több nemzetközi és hazai szakértői tanulmány sürgeti a döntéshozókat. Javaslatuk: tisztázni kell a NÉS2 viszonyá t a nemzeti energiastratégiával és a készülő nemzeti energia- és klímatervvel. Összhangba kell hozni a NEKTtel, hiszen az már figyelembe kell vegye a 2030ig szóló EUs „Tiszta energia” csomagot, és terveznie kell a 2020 utánra szóló új EUköltségvetéssel . Ennek megfelelően a 2030ig, de kitekintéssel 2050ig szóló NÉS2 célkitűzései is ambiciózusabbá teendők, hogy képes legyen ösztönözni az energiaátmenetet. Ennek megfelelően a NÉS2 egyértelműen tűzze ki Magyarország primer energiafelhasználásának abszol út értékű és jelentős csökkentését, és cselekvési tervében mérhető, ütemezett intézkedéseket is rendeljen hozzá. 3. A kibocsátáscsökkentés azért is sürgető feladat, mert az eddigi csökkenő kibocsátási trend megfordult, és 2015 óta növekedésnek indultak a k ibocsátások elsősorban a közlekedés, az ipar és a mezőgazdasági szektor növekvő kibocsátásai miatt. Ez is mutatja, hogy a kibocsátások csökkentésének a jelenleginél ambiciózusabb ösztönzésére van szükség. Magyarországnak dönteni kell: vagy időben elkezdi a z alacsony anyag- és energiaigényű megújuló energiák takarékos használatán alapuló gazdaság felé a strukturális váltást, és ebben komoly szerepet szán a legnagyobb kibocsátáscsökkentési, illetve energiafelhasználáscsökkentési potenciállal rendelkező energ etikai, lakossági, közlekedési és mezőgazdasági szektoroknak, vagy tovább halogatja a váltást, amely súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti károkat okoz már rövid távon. A NÉS2beli, 2050ig szóló, az 1990es szintekhez képesti 5285 százalékos kibocs átáscsökkentési cél felső határa van csak körülbelül összhangban az EU hosszú távú céljaival és a párizsi klímamegállapodással. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület október 8án megjelenő, új jelentése hatására várhatóan az EUs és hazai szakpolitikák ambícióját tovább kell növelni.
