Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - OLÁH LAJOS (DK):
474 eloszlása az agrárium szempontjából negatív irányba változik, új betegségek jelennek meg, az allergiás időszakok jelentősen megnőnek. És még s okáig sorolhatnánk az elrettentő tényeket. Itt van ma a Ház előtt a NÉS. Itt ez az anyag előttünk, sok jó és fontos megállapítással. Ez egészen úgy hangzik, mintha ezt a kormányt akár egy pillanatig is érdekelné, hogy lehete csökkenteni a környezeti ártal makat vagy a károsanyagkibocsátást, esetleg segíteni a megújuló energiák térnyerését. Úgy hangzik, hogy ez a kormány csinál valamit, elvégre, ha van egy stratégia valahol leírva, akkor biztos tettek is követik azt. Akkor lássuk, hogy a nagy nemzeti éghajl atváltozási stratégia keretében miket tett a kormány az előző években! (15.40) Egyik első dolgukként megszüntették a zöldombudsman intézményét, és megszüntették a Környezetvédelmi Minisztériumot. Nincs olyan támogatott beruházás ma Magyarországon, amelyn él érdemben vizsgálták volna, döntési szempont lett volna, hogy milyen hatással lesz a környezetre, a levegőre, az élővilágra. Én magam kezdeményeztem például olyan határozati javaslatot, amely szerint a városokban csak úgy lehetne építési engedélyt kiadni a beruházóknak, ha vállalnak fásítást. A Fidesz ezt szemrebbenés nélkül leszavazta. De mondok más példát: minden évben más magyar városban kellett nekünk, ellenzékieknek és DKsoknak megakadályoznunk, hogy gumiégető épüljön. Önök mindent megadtak volna, á llami milliárdokat, stratégiai megállapodást, bármit, semmit sem törődve a környezeti hatásokkal és a levegőbe szabaduló rákkeltő anyagokkal. Nekünk akkor is fontos volt a környezetvédelem, amikor önök egy gumiégetőt istápoltak, és vitték egyik városból a másikba, amikor azt mondták az embereknek, hogy meg fogják védeni otthonaikat az ilyen mértékű környezetszennyezéstől. Önök évtizedekre adósságba verik Magyarországot a Paksi Atomerőmű bővítéséért. Az egész fejlett világ azzal foglalkozik, hogyan tudna még több háztartást megújuló energiával ellátni. Mi javaslatot tettünk arra, hogy az erre szánt összeget egészítsük ki MNBs forrásokkal, és így hozzunk létre egy ház- és lakásfelújítási alapot. Ez lenne a valódi energiamegtakarítás, ez lenne a valódi küzdele m a klímaváltozás ellen. Önök adósságba vernek minden magyart, aggastyántól a ma született csecsemőig. Ráadásul hova sietünk? Ha még szükséges is lenne a beruházás, akkor is bőven elég lenne 2027ben elkezdeni az építkezést, 2035ig ugyanis a mai blokkok b őven ki tudják szolgálni az országot, addig meg sok további fejlődés történhet a többi technológia terén. Közben azt se felejtsük el, hogy a nyári hőhullámok már idén is olyan forróak voltak, hogy ha önök nem csalnak a méréssel, a Duna vizének felmelegedés e miatt le kellett volna állítani a Paks I.et is. Tisztelt Képviselők! Most szólok, hogy évről évre egyre nehezebb lesz azt állítani, hogy a Duna hőmérséklete nem éri el a 30 Celsiusfokot. A globális felmelegedés nem önöknek dolgozik. A jelentés szerint 2021 és 2050 között minden évszakban egy fokkal melegebb lesz az átlaghőmérséklet, és az ország egész területén még több hőhullámra és nyaranta hosszabb aszályos időszakra lehet számítani. A Duna majd nem 30 fokos lesz, hanem biztosan több. Ha a Duna nem l esz képes a reaktorok megfelelő hűtésére, márpedig nyáron, amikor a legtöbb elektromos áram kell a klímák miatt, nem lesz képes, az már most látszik, akkor nemcsak Paks II.t kell majd leállítani, ha egyszer elkészül, hanem Paks I.et is. A világ legjobb k utatói ma azon törik a fejüket, hogy a megújuló energiát hogyan lehetne hosszabb ideig, nagyobb mennyiségben, hatékonyan tárolni. Az Egyesült Államoktól Németországig ez foglalkoztatja a fejlett világot. Önök mit tesznek? Szétverik az Akadémiát, felszámolj ák a tudományos élet szabadságát, kutatásokat akasztanak meg források elvonásával. Éppen most, ezekben a hetekben kerülünk olyan versenyhátrányba a kutatásfejlesztésben, amit nem fogunk tudni behozni. Nem mi fogjuk megmutatni az utat a világnak, hanem maj d mi fogunk kullogni azon országok után, ahova most tudósaink menekülnek. Ha a nemzeti éghajlatváltozási stratégia egy létező és működő dolog lenne, akkor ez nem történhetne meg. Önök be akarják szántani a CEUt,
