Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
428 tenni, amikor még nagyobb igényeket támasztunk ezek iránt, és a változó környezethez való alkalmazkodás, amit mellesleg mi változtattunk meg, még töb b erőforrást igényel a környezettől. Tisztelt Képviselőtársaim! Első lépésben a társadalom szemléletformálására kellene a legfőbb figyelmet fordítani. Személyes példamutatás, a helyes értékeket megerősítő döntéshozás, az emberek önmérsékletre való intése n élkül semmilyen éghajlatpolitikai célkitűzés nem teljesíthető. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Tordai Bence képviselő úr, a Párbeszéd képviselőcsoportja v ezérszónoka. Öné a szó, képviselő úr. TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Polgártársaim! A nyugati világban csupán két ország vezetője vállalja nyilvánosan, hogy nem érdekli a kl ímaváltozás. Az egyiket Donald Trumpnak hívják, és saját hívein kívül mindenki ostoba, infantilis, beteges hazudozónak tartja; a másikat pedig Orbán Viktornak hívják, és hát ő a Fidesz elnöke. Bár Orbán úrnak a focitól a magyar néplélekig mindenről autenti kus szakmai véleménye van, maguk pedig ott, a kormányoldalon nemcsak a szavait isszák, de még az általa használt üres kólásdobozt is a házioltárra helyezik, hatalmas gondban lennének, ha arra kérnénk önöket, hogy idézzenek tőle egy emlékezetes, előremutató gondolatot a klímaváltozásról. Orbán Viktor szótárában a klímaválság nem szerepel, és ami ennél talán még nagyobb baj, az Orbánkormány politikai napirendjén sem. Maguk 8 éve kormányoznak, és folyamatosan olyan képzelt ellenségekkel hadakoznak, mint a rez siszörny vagy a Magyarországot állítólag elözönleni akaró, Soros György által felbérelt muszlim hadak. Míg arról a valódi problémáról, ami itt van a nyakunkon, és az összes EUtagállam közül Magyarországot érinti a legérzékenyebben, nem hajlandók tudomást venni. Másképp fogalmazva: maguk kizárólag a más vallású menekültektől féltik az európai életmódot és kultúrát, de nem hajlandók szembenézni sem azzal, hogy a menekültinvázió egyik legfőbb oka a klímaváltozás, sem pedig azzal, hogy az éghajlat felmelegedés énél és a kiszáradásnál semmi sem veszélyezteti jobban azt az életminőséget és életmódot, amihez itt Európában az elmúlt évtizedekben hozzászoktunk. Tudományos tény, hogy a levegő széndioxid- és egyéb üvegházgázkoncentrációja, illetve a globális átlaghőm érséklet között közvetlen kapcsolat van. A szóban forgó gázok szintje történelmi csúcsokat dönt, szoros összefüggésben az ipari forradalom kezdeteitől máig eltüzelt fosszilis üzemanyagokkal. Tudományos konszenzus alakult ki a körül a feltételezés körül is, hogy amennyiben a felmelegedést nem sikerül megállítani a két Celsiusfokos határ előtt, akkor a felmelegedési folyamat visszafordíthatatlanná válik. A sarki jégsapkák és gleccserek eltűnnek, az erdők jó része kiszárad, és ezek a hatások maguk is továbbgy orsítják majd a klímaváltozást. Hasonló klimatikus ingadozások a bolygónk történetében korábban már előfordultak, és mindig hatalmas kihalási hullámokkal jártak együtt. Egy kontrollálhatatlan melegedési periódus akár az emberi civilizáció végét is jelenthe ti. De már a kismértékű változások is drámai hatásokat eredményezhetnek. Az emberiség többségének élelmiszerellátását biztosító gabonafélék terméshozamai máris csökkenést mutatnak. Kétfokos melegedésnél a száraz és meleg éghajlatú vidékeken, azaz a termőt erület egyharmadán már jelentősen visszaesnek a hozamok. Ha pedig nem 2, hanem mondjuk, 4 fokkal nő a globális átlaghőmérséklet, akkor a terméscsökkenés elérheti a 25 százalékot, aminek már nagyon súlyos következményei - éhínség és háborúk - lehetnek. Ugya nez történik majd a halászatban. A fogás a trópusokon 4060 százalékkal is csökkenhet, miközben a déli féltekén a tengeri hal a legfontosabb állati fehérjeforrás. Mindeközben hatalmas régiókban fogy el a víz, az ivóvíz utánpótlása. További kataklizmát okoz majd a tengerszint
