Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
423 Tisz telt Köztársasági Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Furcsán kormányoznak önök. Önök előszeretettel hadakoznak a láthatatlan ellenséggel, miközben a Magyarországot fenyegető igazi veszélyek ellen nem túl sokat tesznek. Van, ami még rosszabb: szélesre tárják előttük az ajtót. Önök a menekülthelyzet kapcsán társadalmi, egészségügyi és gazdasági vészhelyzettel riogatnak, miközben semmit nem tesznek a valóban fenyegető klímaváltozás miatt várható társadalmi, egészségügyi és gazdasági vé szhelyzet megelőzésére, illetve elhárítására. Önök már több mint nyolc éve irányítják az országot, de az Orbánkormánynak még mindig nincs elfogadott klímapolitikája. Az első klímaváltozási stratégiát még a szocialista kormány nyújtotta be 2008ban. Önök m egpróbálkoztak egy újabb stratégia benyújtásával 2013ban, majd azt gyorsan vissza is vonták. 2014 óta Magyarországnak nincs hatályos klímapolitikája. Nézzünk a naptárra: 2018at írunk. 2018ban tárgyalni a klímapolitika első teendőiről nagyjából olyan, mi nt ha egy égő ház közepén arról tanakodnánk, hogy egy vagy két pohár vízzel álljunk neki az oltásnak. Ráadásul van egy további rossz hírem. A klímaváltozás miatt várható veszélyeket nem lehet az önök által kedvelt módon, nemzetállami hatáskörben kezelni. A klímaváltozás ugyanis nem ismeri az országhatárokat, a globális felmelegedés nem áll meg Hegyeshalomnál. Ez azonban nem menti fel az önök kormányát a cselekvés alól, mert igaz ugyan, hogy Magyarország önmagában nem tudja megoldani a kontinens vagy a világ problémáit, de ha nem teszünk semmit, az mindenkire negatív hatással lehet. Elsősorban persze a magyar emberek számára jelent óriási rizikót az önök tétlensége. Ráadásul ebben az esetben az önök által oly sokszor hangoztatott nemzeti érdek egybeesik a nem zetközi érdekkel. Márpedig Magyarországnak az az érdeke, hogy innovatív, alacsony karbonintenzitású, magas termelékenységű gazdaságot építsen, minél előbb. Nézzük is, mik ezek a veszélyek, amelyek a klímaváltozás hatásai miatt hazánkban várható k. A regionális klímamodellek alapján rossz világ jön Magyarországra. Az extrém forró napok száma hazánkban éves szinten már ma is eléri a két hetet. A század végére ez az időszak a duplájára nő, tehát unokáinknak csaknem egy hónapig kell majd szenvedniük a hőségtől. Mivel a társadalom elöregedőben van, és az idősek fokozottan érzékenyek a hőség pusztító hatására, ez azt jelenti, hogy 2050ig az egyes régiókban a többlethalálozás elérheti akár a 166 százalékot. Igen, jól hallották: 166 százalékkal több embe r fog a hőség miatt meghalni. Erre az egészségügy semmilyen szinten nincs felkészülve, sem infrastrukturális, sem pedig emberi erőforrás tekintetében. A mezőgazdasági termelés az aszály miatt fog visszaesni, a kontrollálhatatlanná tett kútfúrás miatt pedig addig ellocsoljuk az ország rétegvízkészletének nagy részét. A magasabb hőmérséklet miatt robbanásszerűen fognak elterjedni a klímaberendezések, ami óriási energiaigényt fog jelenteni. Talán már ebből is világosan látható, hogy Magyarországot a klímaválto zás veszélyei fokozatosan sújtják. Mindez természetesen társadalmi hatásokkal is jár. A hőség okozta többletkiadások nyomán megjelenik az energiaszegénységnek egy egészen új dimenziója: rengetegen lesznek, akik nem tudnak majd védekezni a meleg ellen. Eddi g csak télen olvashattuk azt, hogy hányan fagytak meg a saját lakásukban, mert nem tudtak fűteni. Néhány évtized múlva a hőség miatti halálozásokkal lesznek tele a híradások, azoknak a neveivel, akik nem tudtak védekezni a forróság ellen. Több mint félmill ió panellakás lakóit nagyon közvetlenül érinti ez a probléma. (11.50) De ha nem hisznek nekem, vegyék kezükbe a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában megjelent tanulmányt, Málnási Tibortól, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársától és Bo bvos Jánostól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetőjétől. A tanulmány címe: A klímaváltozás egészségügyi hatásairól. Eléggé elkeserítő jövőkép rajzolódik ki előttünk. Ehhez képest mit tesznek önök, hogy ezeket a veszélyeket elkerüljék vagy legalábbis csökkentsék? Hát, nem túl sokat. Megszüntették a környezetvédelemmel foglalkozó minisztériumot. Már ez az egyik intézkedés is elárulja, hogy az Orbánkormánynak egyáltalán nem fontos a jövő.
