Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 2. kedd - 26. szám - A Magyarország és a Portugál Köztársaság között létrejött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
420 A további észrevételeinket pedig majd a vita további részében fogjuk ismertetni. K öszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! NACSA LŐ RINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első nemzeti éghajlatváltozási stratégia elkészítését az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezm énye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi törvény rendelkezése írta elő. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban első alkalommal a 20082025 közötti időszakra kellett kidolgozni az éghajlatváltozási straté giát, amit az Országgyűlés tíz évvel ezelőtt, 2008ban fogadott el. Ennek felülvizsgálata nyomán készült el a most előttünk fekvő stratégia, már 2050re vonatkozó kitekintéssel, ami már tartalmazza a 2015 végén Párizsban tartott klímacsúcson elfogadott új globális, úgynevezett párizsi megállapodás elveit is. A stratégiáról, az elvekről, a kapcsolódó dokumentumokról is szóltak már előttem, én alapvetően két dologról szeretnék beszélni: a mögöttes tartalomról és a mindennapi csatlakozási pontokról. Az anyag ö sszetett, hosszú és nagyon fontos, nekünk kereszténydemokratáknak többet jelent ez egy jogalkotási folyamatnál, itt a teremtésvédelemről van szó, felelősségről. Feladatunk van: megvédeni a teremtett világ értékeit, és gyermekeinkre, unokáinkra olyan bolygó t hagyni, amely élhető, fejlődő és tiszta. Világnézetünkből is fakad felelősségtudatunk, amely környezetünk védelméért kíván tenni. Ha nem lépünk időben, a forróság, a kiszámíthatatlan időjárás, a klímaváltozás úgy fogja befolyásolni a jövő társadalmát, ho gy az a káosz jegyében alakítja majd át a ma ismert világunkat. Bízunk benne, hogy a pártpolitikán átlépve minden jelentős szereplő közösen tesz majd, hogy megvédjük jövőnket, gyermekeink jövőjét; fontos kiemelni, hogy a pártpolitikán átlépve, bár elnézve az ellenzéki üres padsorokat, ebben egyelőre csak reményt fogalmazhatunk meg. Látjuk és tapasztaljuk, hogy a környezeti válság nem küzdhető le az ember egyéni, saját haszna növelésének szem előtt tartásával. A természet ügyével való törődés közösségi gondo lkodást kíván meg, a közjó iránti felelősség különösen is előtérbe kerül, ha ezen a téren mozgunk. Számunkra mindig fontos volt a közösségek erősítése, a közösségi gondolkodásmód, így azt gondolom, hogy érdemes ebbe a témába ezt a vonalat is behozni. A jel en stratégia és az abból fakadó cselekvési tervek segítséget szeretnének nyújtani az ember gondolkodásmódjának alakításában is, az individualista megközelítést fel kell hogy váltsa a közösség iránti felelősség szemlélete. A környezet, pontosabban: a termés zeti környezet a történelem századai során nem mutatta ki ráutaltságát az emberi gondoskodásra. Az ember mintegy korlátlanul használhatta, élhette fel javait, kincseit, akár el is feledkezve, hogy művelői és őrzői feladata van. Ez az állapot történelmi táv latokban mérve csak nemrég, de annál nagyobb sebességgel változott és változik meg, az emberiség létszámnövekedésével, az iparosodással, a környezet egyes javainak szűkössé válásával, a környezet minőségének romlásával kezdődően. A környezet mint főszerepl ő a múlt század második felétől kezd fellépni a világrendet alkotó rendszerek színpadán, akinek egészségi állapota egyre nyilvánvalóbban kiált gyógyításért. Különböző jelentések és tudományos elemzések tették nyilvánvalóvá, hogy természeti környezetünk nem végtelen, ahol kedvünk szerint garázdálkodhatunk, gondoljunk az esőerdőkivágásokra, az iparosodás során a légkörbe juttatott üvegházhatású gázokra, a széndioxidra, amelyek a globális klímaváltozást okozzák, a hulladékelhelyezési és feldolgozási problém áinkra, a túlfogyasztásra, a Föld ökológiai lábnyomának túlméretezettségére, a fajgazdagság rohamos csökkenésére, a nehezen kezelhető szennyezésekre, a környezeti problémák okozta humán betegségekre és a génmanipulált szervezetek problematikájára! Tehát ne m egy végtelen rendszer, hanem egy véges rendszer előtt
